Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
Figyelő - Könyvismertetések
Legújabb dolgozata szemléltetően ábrázolja ns. Simonffy Sámuel munkás és áldásos hosszú életének egész lefolyását. Magunk előtt látjuk az ifjút, aki nemcsak prókátori oklevelet szerez útravalóul az életre, hanem a kalmár inasság szabályszerű esztendeit is eltölti az apja boltjában. Látjuk a gondos családapát, aki öt derék fiút nevel fel városának, hazájának és három leányát adja férjhez ; ennyi gyermekre bizony ráfért Simonffy Sámuel posztós boltjának, mezei gazdálkodásának, kertészetének és hivatalának jövedelme. Azután látjuk a közéleti férfiút, aki városát elébb kisebb kezelő hivatalokban, de már 34 éves korától fogva mint szenátor, országgyűlési követ, a polgárőrség ezredese és tizenegy évig mint főbíró, egyházát és a kollégiumot pedig mint főkurátor szolgálja és kormányozza, igen nehéz időkben, a hosszú francia háború által okozott nyomorúságok között. A négy tűzvésztől sújtott város hogy hamvaiból, mint a címerében lévő Főniksz-madár, újra életre kelt, abban néki nem kicsiny érdeme van. Kivált a nagytemplom, a kollégium és az ispotály felépítése körül fáradozott sokat. Ezért vannak bevésve az ő nevének kezdő betűi a nagytemplom tornyainak vitorlájába. Mindezeken kívül megismertet Nagybákay könyve a Simonffyak nagykiterjedésű rokonságával. Hiszen S. S. saját és gyermekei házassága következtében úgyszólván a város csaknem minden akkori előkelő családjával atyafiságba került. A jegyzetekben, amelyek nemcsak rámutatnak az életrajz lényeges és jellemző adatainak, eseteinek forrásaira, hanem kiegészítik, magyarázzák is ezeket, körülbelő] tizenöt megbízható családfával találkozunk. E jegyzetek 4/ 7-ed részét foglalják el a könyvnek. Érdekesek is, értékesek is. Elég reámutatnom még a 46. lapon kezdődő 94. jegyzetre, amely felsorolja mindazon akkor élt debreceni írókat, tudósokat, akik rokonságban, komaságban, vagy csak baráti összeköttetésben állottak Simonffy Sámuellel. • A könyvet három egykorú festett arckép másolata díszíti. Kifogásom csak egy szövegbeli hiba ellen van. Simonffy Sámuel sírköve föliratának másolója követhette el azáltal, hogy a sorokat összezavarva írta le. A felirat szövege és szavainak igazi rendje ez lehet : TRISTE MONUMENTUM Sped, ac Peril!. quondam Domini Samuelis Simonffy de Németújfalu L. R. Cittis Debrecen XI. Annis Prim. Judicis. Obiit A. D. MCCCXXI. die 29. Mart. Aetatis LXVII. Ellenben helyesléssel idézem a könyv jegyzeteinek berekesztő soraiban kifejeztett azt a gondolatot, hogy hálás cselekedet lenne, lia a református egyház már csak Simonffy Imre 1910-ben kelt végrendeletére való tekintettel is Simonffy Sámuel és neje
