Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Figyelő - Lévay József költő debreceni szerelme a szabadságharc alatt

110 adatait használni s biztosítom, hogy mindenkor hálásan fogok reá emlékezni. Addig is tisztelettel és barátsággal vagyok öreg híve Herman Ottó. Sajnos, nem soká végeszakadt a viszonynak és minden akarásnak. A majdnem nyolcszáz lapos hatalmas nagy könyvet az Ősfoglalkozások szótárát szép kötésben, saját kezűleg írott ajánlásával még elküldötte nékem kedves emlékül. De azon évi dec. 27-én végzetes baleset következtében meghalt a magyar természet- és néprajztudomány lángeszű művelője. Tisztelői 1935-ben ünnepelték meg születése századik évfordulóját. Az ő halhatatlan emlékének áldozik ez írással a szerző és a Déri Múzeum is. Z. L Lévay József költő debreceni szerelme a szabadságharc alatt. Fig. 31. kép. Pápay Zsuzsika arcképe. Egykorú olajfestmény. — Özv. Szilassy Kálmánné tulajdonában. Kunhegyesen. Susanna Pápay. An sie richtete Josef Lévay mehrere Gedichte. A miskolci református reálgimnázium VIII. osztálya Balázs Győző bevezetésével kiadta Lévay József „Visszatekintés" c. önéletrajzát (Miskolc, 1935. Ludvig István könyvnyomdája 8°, 1—43 1.), melynek 22—23 oldalain elbeszéli a költő, hogy 1849 január elején, a Windischgrätz hadai elől menekülő magyar kormánynyal hogy jött Debrecenbe, miként kapott szállást Kálmánczhelyi Gábor Hatvanutcai házában, mely Zoltai Lajos legújabb megállapítása szerint a 25 sz. alatt volt. Lévay ezt írja naplójában : „Gyermektelen lévén, — t. i. Kálmánczhelyiék — egy közeli szegény rokonuknak ifjú szép leánykáját, a gyönyörű P. Zsuzsikát vették magukhoz, gondolom örökbe. Zsuzsika piros ajka nem volt nagyobb egy jó nagy szamócánál, szeme