Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
Figyelő - Herman Ottó és Debrecen
107 valamit a debreceni fogatokról, mégpedig rajzokkal. Az anyag összeállításakor tűnt ki, hogy a Debrecenben leginkább járó indító, buzdító és tartóztató szólamok hiányoznak. E hiány kitöltését kéri tehát a négyes fogatban lévő két előlfogott ló nevével és az előre fogott hármasra vonatkozó további magyarázattal együtt. 21. 1909 dec. 16. Bpest. A debreceni fogatokról tartandó előadásához készített nyolc táblázat lenyomatát dedikálva megküldi nyolc példányban azok részére, akik a fogatok magyarázatához hozzájárultak. 22. 1909 dec. 26. Bpest. Karácsony előestéjén kelt levelemre válaszol. (E levelemben bizonyos kifogásokat tettem az előbb említett fogatábrákra. Ugyanis a Budapesten átrajzolt ábrák nem adták vissza az ötös, hatos, hetes-fogatok gyeplős lovának földre szegzett fejtartását ; sem azt, hogy a hatlótartó lánc a nyereg hátulsó kápájához van akasztva. Az ötletes nyolcast, pedig t. i. az olyan fogatot, amelynél a szekérbe egy-egy széltében nyolc ló volna befogva, lehetetlen formának mondottam. Aki ilyesfélét látott, az nem jól figyelte meg a jelenséget. Ott legfeljebb négy ló volt hámba fogva egysorban, másik négy pedig a lovak mellé és a szekér oldalához lehetett kötve féknél fogva, ahogy a debreceni cívis a Hortobágynál heverő lovakat szokta, mikor takarás után hordáshoz hazahozza.) ,,E hibák igazítása — írja H. 0. — eddig 100 koronába került. De megtanul/a/n és megtanul/uA- — ingyen oktatáson kívül. Az ötletes nyolcasról b. e. Széli Farkastól értesültem. Erre mondta a gazda, hogy azért fog be annyi lovat, mert van. A Hortobágy leírásának nagyon örülök. (A Csokonai Kör megbízásából akkor írott könyvemre céloz.) 23. 1910 jan. 2. Bpest. Jelenti, hogy most végezte be a debreceni fogatokról szóló előadásának szövegét s harmadszori módosítás után elkészültek a rajzok is, „megoktatva arra, hogy ilyen dolgot egyszerre csak Ser Tóth István uram bírhat hiba nélkül megcsinálni. Mert szakértő. Mi pedig mind a ketten csak lateinerek vagyunk. Ami kifogás volt, helyre van ütve, igaz, hogy költségesen ; de ha már a mathematika stúdiuma is pénzbe kerül : miért járna ingyen a szép kocsis tudomány. Igen szívesen tanultam és fizettem". H. O. még egy kérdést tesz fel a nyereg keresztfájára vonatkozólag : Akkor is keresztfa, ha vasból, ha rézből van?... 21. 1910 jan. 7. Bpest. Nagyon köszöni az újabb szíves magyarázatot. Tudatja, hogy a kisefa- és a keresztes-hibát az ő rajzolója követte el. A gyeplős fejtartását is érti most már, t. i. az okra nézve, de a fényképeken nem tudta kivenni, noha többször is nézték. A keresztfára nézve Simon Miklósnak és a kocsisnak van igaza. A magyar nyelv szelleme és szokása
