Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Előszó

6 rejtő sírok és az általuk alapított intézmények rendszerint ugyanazon ország határain belül találhatók, amely országban születtek és amelyért dolgoztak. Magyar vagyon magyar ember kezén hányszor vándorolt már külföldre idegen nemzet javára? ! Azt pedig szinte természetesnek vettük, ha külföldre származott hazánkfiai külföldön szerzett pénzüket, vagyonukat ott használták el, ahol keresték. De annál ritkább eset az, mikor magyar ember által külföldön szerzett vagyon, kulturkincsre váltva, magyar földre jut vissza ! Déri Frigyes bécsi sírja és debreceni múzeuma ezt a tényt hirdeti nekünk ! Ha pedig a Déri Múzeum legelső keletkezési idejére, az 1919. esztendőre gondolunk, amikor gyűjteményét a magyar államnak felajánlotta, amikor nemzeti létünk, ezeréves hazánk valóban a legnagyobb veszedelmen esett túl, akkor méltán leszögezhetjük azt a tényt is, hogy a Déri Múzeum alapítása egyúttal nemzetmentő gondolat és tett volt ! Valóban a legnagyobb szükségben, fegyverzaj, aggódó lelkek félelme, álmodozók erőtlen és fénytelen tekintete közt úgy hatott ez a cselekedet, mintegy váratlanul megjelent büszke, nemes, bizakodó kézintés, mint egy tiszta, szabad, minden emberi alacsonyságon felülálló derűs homlok, melyen elcsorbul a kard, melyről félresiklik a gránát, mert a neve : kultúra ! Tíz esztendő távlatában, a Déri-kultusz első évtizedének határán az alapító halálának tizedik évfordulóján e két elgondolás jegyében tesszük le sírjára a nagy embereket mindenkor megilíető tisztelet, hála és megbecsülés szerény virágait...