Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

365 nagy tepsi kolbászt, disznóoldalt, felteszik az előtét és az étkek szép lassan megfőnek vagy megsülnek. A fazék betevésére régi kis kétkerekű talyigát használnak. Ennek a talyigának az eleje villaszerűén van kiképezve, a kemence szájában erre a villára emelik a fazekat, betolják a kemence közepére és ott szépen leteszik. Mikor megakarták fordítani a káposztát, betolták a talyigát, ráemelték a fazekat és szépen kivették. — A gazdasszony rázással szépen felfordította a káposztát és a talyigán visszatolta. Főzés a szabadkonyhán. A szabadkonyha a debreceni és környéki pitarok dísze. Közel egyharmadrészét foglalja el. A kemence szája közé épített 2xl-5xl'20 m. nagyságú oltárFig. 110. ábra. Debreceni szabadkonyha „kályhá"-val, háttérben a sok cseréptányér felrakva, középütt a fedőtartó. Freiküche in Debrecen mii Schirme Im Hintergründe irdene Teller an die Wand gehängt. In der Mitte ein Deckelbehälter.