Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

361 — Nem veszem én el, nem tud a' kenyeret sütni, egy kis ítélt főzni, zsidónál cselédkedett — szabadkozik a kocsislegény az ajánlott leánytól. — A csak a lány öcsém ! reggel a tejet herre viszi, kimegy, oszt dílre nyóc embernek jó ítélt főz ! — ajánlja a vőfély az idejét haladta lányt. — Tartsd jól az uradat, akkor szeret ! — mondja gyakran a sokat tudó vénasszony a panaszkodó fiatalnak. A magyar ember főzőeszközei. A debreceni és tiszántúli magyar háztartásban kevés, de rendben tartott szükséges konyhaeszköz van. A sütő és főzőeszközt a tiszántúli asszony Fig. 105. ábra. itteles kettős-fazék, cifra ételthordó-fazék. Buntes Töpfchen, Doppelspeiselopf. gezierter Speisetopf. edin (edény)-nek nevezi. Edín a fázik (fazék), a szilke, a csupor épúgy, mint a lábas, a tál, a tányér. Ezeknek száma a konyhában mindig a magyar vagyoni állapotától függ. A szegény családnak egy-két fazék, csupor, kis tál, néhány tányér az egész berendezése. A gazdag debreceni cívis portán a tálast majd összenyomja a rengeteg edény. Szép látvány és a jómód kifejezője. A legősibb főzőeszköz a cserépfazék. Ez az öblös hordóalakú edény évszázadok óta alig változott a magyar ipar terén. Nagysága a három-négy literes családi fazéktól a húszliteres lakodalmas fazékig változik. Kétféle vátlozatban van meg. 1. Vászonfazík (fazék). Egy fehér vagy füstölt fekete mázatlan kivitelben, vagy 2. mázosfazék különféle mázzal égetve. A kettő közt van a füstölt fekete fazék, melyeket főzésre nem igen használtak. Inkább mosó és mosogató vizet melegítettek benne. A kisebbeknek rendesen egy füle, de soknak ma már két füle van, a nagyobbaknak mindig két füle van. A kisebb fazekak