Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

339 kenyerét otthon is meglelem", a szomszédasszonyt forgatja. Egy pár városi legény is bevetődik. Lő kettőt. Van ijedség. Kancsó bor a díja. Rakétát ereszt a másik. Megáll mindenki, nézik a gyönyörű tűzijátékot. Alig bomlik széjjel a fénykéve, már sistereg a másik tűzgolyó felfele. Nem táncol már senki, a cigány hegedűjébe is beleszakadt a nóta. A tűzijátékot nézik. Itt megszűnt, a másikban kezdődik a rakétázás, lövöldözés. Ünnepi hangulatban van az egész kert. Régi szokás ez, mert már 1793-ban tanácsi intézkedést tett szükségessé. „A szüret október 2-án lesz. Szokásban van, hogy puskával, ágyúval lövöldöznek és azért sok kárt okoznak emberben, állatban, ezért eltiltatik",

1 hirdeti meg a Tekintetes Tanács. Itt nem esik ilyen baj. Jól beesteledett. Még két hordó bort hazaküldött gazduram, a többi megfér a pajtában. — Na Józsi ! lg a kunyhó, ropog a nád ! — húzd csak frissen, de szívesen, hadd rázzuk meg a pendelyt a fejírcselédeken. — Ugyan hagyja, ne beszíjjík mán ilyen sajtalan beszídet ! — feddi az asszony. — Nem értesz Te ahhoz, anyjukom ! A zene felzendül, táncolnak venyigetűz mellett. A debreceni cívis nem törődött a borával, bár hangsúlyozta, hogy a szőlőt csak hámozva szereti ! Azt dalolgatta jókedvében : Nem iszok bort, csak a szőlő levit Azt is csak úgy, ha megszűrik elébb. Meg is itta a bort, de nem gondozta. Ha kiforrott, megtöltötte a hordót, azután a seprőn hagyta egészen március végéig, azt tartva, hogy a bornak a seprő az ágya. Azután lehúzta és így hagyta, míg meg nem itta, vagy el nem adta. Már a XVI. század közepe óta a bort és minden szeszt a város mérette saját csapszékeiben. Méretett pedig gyengébb kerti borokat és erősebb hegyi borokat. Szűcs István szerint Debrecen város tanácsa jövedelmének gyarapítására már 1572-ben behozta a borfogyasztási adót. Sőt Báthori István erdélyi fejedelem 1583-ban kelt szabadalmi leveleire hivatkozva 1591-ben behozta a bormonopoliumot.

2 Magánosoknak bort mérni tilos volt, aki ezt cselekedte, vakbort mért és büntetés alá esett. De azt is megbüntették, aki vakbort ivott. Vakbor büntetés 1811-ben 10 forintról 200 frtra, 80 frtról 400 frtra emeltetik.

3 A vakbort ivó fizet 3 frt helyett 15 frt-ot, denunciáns kap 1 Városi jegyzőkönyv. 1793. 693., és 722. §§. DVL. 2 Városi jegyzőkönyv. 1572. 257. 1. 3 Szűcs István id. m. I. K. 213. és II. 634. 11. 20*