Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

325 Aranysárga szirmai pedig ékessége a kertnek. Szirmait kora reggel vagy napszálta után kitépik, megmoncsolják, egy kis ecetben vagy vízben begyűrjék, egy éjszaka csomóban hagy­ják, reggel a szárítón szétterítik, megszárad, elteszik. Használat előtt megtörik. Rendesen hagymás ecetes, krumplilevesek színesítésére használják. Sok kell belőle, mert sokkal kevésbbé fest mint a jó sáfrány. Kapor. Az étel ízesítésére szolgál. A zöld levelét tökkáposz­tába, derelyébe teszik, galuskával főzik. Kórójával káposztát savanyítanak, magját megtörik és véreshurkába teszik. Foghagyma. Szintén az étel ízesítésére használják. Nyersen szalonnával eszik, kolbászba teszik, húst dugdosnak meg vele stb. - 1 IX. Mit ettek alkalmakkor. Bár a debreceni polgár étkezésében nagyon egyszerű volt legtöbbször egy tál ételt evett —- ünnepen kalács került még asztalára, mégis ha valami alkalom volt nála, akkor sokszor még az erején túl is kitett magáért. Kitűnő vendéglátó volt -ennivalóban és italban is. A házától nem könnyen szabadult az ember, kivált meg józanon. Ilyen családi alkalom volt a kézfogó, lakodalom, névnap, szüret, disznótor. Kézfogón a lány szülei látták vendégül a vőlegény családját és rokonait. Jómódú háznál 1. csigaleves tyúk­hússal, 2. töltöttkáposzta és malactokánv volt feladva; 3. pulyka­kappan egészben sütve ; 4. malacpecsenye befőttel, szilvával ; 5. tészta : fánsült kalács volt ; 6. gyümölcs ; 7. feketekávé. Lakodalomban kétszer terítettek. Az esküvő után ebéd délután 2 óra tájban. Az ebéd eltartott 4—-5 óráig. Étrend a fenti volt. Azután megkezdődött a tánc. Este úgy 9 óra tájban tejeskávét hurcoltak zsíros vagy vajaspereccel, ezenkívül a férfiaknak kalácsot. Éjfélkor újra terítettek, asztal mellé ültettek. Hideg pecse­nyét, sonkát, forró fánkot adtak fel, bor is volt bőven. Hajdúböszörményben a lakodalomban régen csigaleves tyúkhússal volt, a főtt tyúkhúst levessel ették. A leves után töltöttkáposzta és tejbekása következett. Sült tyúkot éjjel ettek, amikor a héríszesek (a menyasszony szülei és hozzátar­tozói) megérkeztek. Keresztelőben ebédet adtak. Csigalevest tyúkhússal, sült kappan, pulyka, fánsült kalács. Bor sok. Szüreten reggel kalács. Délben ebéd : Csigaleves, töltött­káposzta. Vagy pulyka, csirke serpenyőben sülve. Este juhhúsos kása. Névnapokon vacsora az évszakhoz képest, télen főleg disznó

Next

/
Oldalképek
Tartalom