Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

294 fontos, különösen a tányérnál. A debreceni mé­zeskalácsosok sütnek 4 féle nagyságú tá­nyért. E tányérban fődísz a magyar cí­mer, babérággal két oldalt és a szent ko­rona, szoktak méh­kast szálló méhekkel is kivésni. A motí­vum kerülete csipkés, a kör és tányér széle is csipkés. Gyönyö­rűek a szívek. Ebben is főmotívum a ma­gyar címer és korona cserfaággal körülvé­ve. Ritkább egy cse­rép virág vagy a tendenciózus a virág mellett jobbról egy ifjú hegedűl és balról egy nő gitároz. Alatta kéz kezet fog, ez alatt egy lakat. E mézes­szívek mellett van egész egyszerű stili­zált ágakkal, leve­lekkel díszített kis szív is. t Díszesen ábrá­zolják a huszárokat is. Rendesen kuruc vitézt metszenek sü­veggel, kivont kard­dal, mentével, díszes lótakaróval és szer­számmal. A ló virá­gos réten büszkén lépdel. Szépek a mézes kardok. Még az egész egyszerűek is virág­gal vannak díszítve. Markolatjuk vagy sas Fig. 67. ábra. Debreceni mézestányér méhkassal. Lebzeltenteller aus Debrecen mit Bienenstock. Fig. 68. ábra. Debreceni mézeskalácsszív. A Déri múzeum­ban. Lebzeltenherz. Aus Debrecen. In Déri Museum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom