Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

245 egy cserépfazékba — ma a lábosba főni. A jó lencse hamar fő, de" van olyan lencse, amelyik nem akar megfőni. Az ilyenre azt mondják : „megverte az eső". Mikor megpuhult, a levét leszűrik, kiöntik, a lencsét megtörik. A gazdaasszony vesz egy fakanalat, beleteszi a fazékba. Leül egy gyalogszékre, a fazekat a combjai közé fogja és a fakanállal dörzsöli a puha szemeket a fazék oldalához. Erre mondja a néphumor : Töri Mári a lencsét, Várja a jószerencsét.. A puha szemek szétmálanak és a lencse megvan törve. Most bőven zsírt és rántást tesz bele, a húslé egy részét rátölti, és újra főni teszi. Közben egy kis lábosban zsírt olvaszt fel, abba hagymát tesz, hagymát tisztít, kockára vágja, azt süti, pirítja. Mikor a tört lencse már eleget pötyögött, sava megvan, tört borsot is bőven tett bele, tálba rakja. Tetejét bőven behinti zsíros pirított hagymával. Rátesz annyi darab húst, ahányan esznek. Körülülik, kanállal eszik és kenyeret harapnak hozzá. Kis idő múlva a húst megeszik, azután újra lencsét esznek, amíg jól nem laknak. Nagyon kedvelt eledele volt a polgári társadalomnak úgy Debrecenben, mint a Tiszántúlon mindenfele. Sokszor bizony a nemesi kúriák asztalán is feltálalták. Finom, de nehéz zsíros eledel. Népszerűségét nótába foglalta a magyar nép : Csak azir' szeretem a magyar menyecskét, Mert megtudja főzni Orjával a lencsét. Ma már egvre ritkábban főzik a lencsét, ha igen, akkor is az újmódi szerint ecettel, szemesen. A nótát is a cigány vette át, az meg alaposan elrontotta, bizonyára a vendégek kedvéért. Az ídes káposzta. A debreceni ember kétféle káposztát eszik : édes káposztát és savanyú káposztát. Mind a kettőt ősszel eszi. Az édes káposztához kell pár keményfejű őszi vagy téli káposzta. A káposztafejről leszedi a felső zöld leveleket, ottmarad a szép fehér fej. Most 6—£—-10 gerizdre vágja, megmossa a gerizdeket, a torzsáját megvékonyítja és felteszi főni juhússal. Mire a káposzta megfő, megfő a juhhús is. Ekkor szép piros rántást a káposzta levével egy mély tányérba felhígít, rátölti, még a rántással is főzi, azután meghagyja a savát, borsot is hint bele. Kész a jó egészséges káposzta. Hússal csak a gazdagabb emberek főzik. A szegényember hús nélkül, kevés rántással, vagy anélkül főzi és eszi. De ha hússal főzik, akkor csak juhhússal készítik, nagyon ritkán marhahússal.