Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

184 a tiszántúli magyar. Kissé munkás tészta : több asszonyt, leányt foglalkoztat. A csigát csigacsinálóual csinálják. Ez' a konyhaeszköz kis kecses szerszám, melyet nagy gonddal őriznek, mert minden leánynak készített a tisztelője egy-egy ilyen kis ajándékot. A Déri Múzeumban őrzött csigacsinálókat anyaguk szerint az alábbi csoportokba osztjuk : 1. bordák, 2. fa-csigacsinálók, 3. cserép-csigacsinálók. Fig. 6. ábra. Csigacsináló bordák. 1. Egyszerű. 2. Díszített fej. 3. A nádborda megkötése. 4. Deszkája alul-feliil díszített. 5. Égy deszkával. Weberkämme zum Bereiten schneckenförmiger Mehlspeisen. 1. Einfach. 2. Mit verciertem Kopfe. 3. Binden des Rohrkammes an die Holzes. 4. Brett unten und oben verziert. 5. Einbrettig. A csigacsinálók legősibb fajtája a borda. Ez, a felvidékről származott. Öregasszonyok állítása szerint a sonkolyos tótok hozták. Anyaga faráma, ebbe náddarabokat raknak, melyek madzaggal vannak a rámába bekötve. Felső részén toronyszerű deszkalap zárja be, míg alsó részén díszítetlen deszkalap van. Ezen öregasszonyok dolgoztak. 2. A fa-csigacsinálók a magyar nép ötletességének, találékonyságának beszédes bizonyságai. A Déri Múzeumban közel száz darabot őrizünk belőle és mindig csodálkozással veszem kezembe e kedves eszközöket, melyek míg egyfelől pompásan megfelelnek a gyakorlati célnak, másrészről a szívesség, a szere-