Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

157 kenyeret, vagy málét, alátartja a sajtónak, rácsorog a napraforgó-, vagy tökmagolaj, jó étvággyal eszi meg. Télen répát, tököt, főtt- vagy pattogatott tengerit eszik, akinek van. Alig várják, hogy a föld fagya kiengedjen, fel lehessen vágni, keresik a csicsókát (csicsóka gumóit) (Helianthus tuberosus), melyről azt tartja a néphit, hogy akkor jó, ha a dér megcsípi. Ősszel nem élvezhető. Az aljas, rétes helyeket a buboicskáért túrja versenyt a disznóval. A buboicska (Chaerophyllum bulbosum) nagy csemegebürök gyenge csira szára, mely kora tavasszal jó édes és erről azt tartja a néphit, hogy addig jó, míg az ég meg nem zendül, mert azután megpuhul, felbördősödik, mint a hagyma. A réten a sóska levelet szedik. Balmarkába csokorszerűen összeszedi, összefogja a kezét, hogy a levelek kezén túl érjenek, akkor jobb öklével erősen veri a leveleket, mondván : Sóska, domika, Olyan legyél mint a borecet ! Még annál is erösebb. Ezt ismétlik és ütik a sóskalevelet, míg össze nem törik s ezt a friss savanyú levelet megeszik. Szívesen rágják nyersen a sóskakeringöt. Ezt a sóskát (Rumex acetosella) gyenge felmagzott szára, savanyú íze miatt a gyermekek szívesen rágják. Galambsaláta (Ramuculus ficarza), saláta-boglárka gyenge levele, ecettel leöntve nagyon jó. Földi mogyoró, vagy libapimpó (Potentilla anserina) mogyorószerü gyökerét, amit a debreceni kondások a disznóval túratnak ki a vizes erdőlaposokon, meghámozzák és megeszik. A szőlőskertekben a szőlő gyenge kaccsát, bajuszát félnapszámra rágják savanyú ízéért. Édesgyökér. Néhány pillangós virágnak a gyökere, melyet főleg a gyermekek édes ízéért feldarabolva rágnak. Torokfájás ellen ajánlják. Ezeken kívül szívesen eszik a sok vad- és szelídgyümölcsöt zölden és éretten. Tökmag és napraforgómag nyersen és pirítva szintén nagyon » elterjedt eleség a szegény nép között. Nyáron, koraősszel nagyban keresi a szegény erdei lakos a harmat-, tinóórrú-, veres-, szegfű-, tölgyfa-, kucsmagombát, melyet összeszed, egy kicsit megsózza, megsüti és megeszi. Vagy ezt sem teheti, hanem beviszi Debrecenbe és eladja. A pénzen apró szükségleteit szerezi be. Űjra jön az ősz. Szedrezik, vagyis szedret szed, megeszi, vagy kemencébe megaszalja, elteszi télire. Ekkor már vadkörte és vadalma is van. Eléldegél azon, amit az Isten adott. A legnépszerűbb, legtáplálóbb nyerskoszt azonban Debrecen és a Tiszántúl minden rendű és rangú népénél, lakosánál a nyersszalonna.