Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

Előszó. Mit eszik a magyar nép? — Intézték hozzám többízben a kérdést. A legtermészetesebb feleletet adtam rá : Szegényember azt eszik, ami van, a jómódú, amit akar ! Ezt a választ magam sem tartottam kielégítőnek, éppen azért évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy összegyűjtöm az anyagot és kellő időben feldolgozom. Most feldolgoztam, mert a „Magyarság Tárgyi Néprajza" című nagyon érdemes munka ezzel a kérdéssel alig foglalkozik érdemben. Nem tárgyalja pl. a magyar nép legfontosabb eledelét : a szalonna-fogyasztást. De fel kellett dolgoznom azért, mert egyik magyar orvos Kerbolt azt a merész állítást kockáztatja meg, hogy a magyar nép rosszultáplálkozásának nem a nyersanyag hiánya az oka, hanem az, hogy a magyar asszony nem tud főzni.

1 Ezt az egyes esetben előforduló, de általánosságban nem valószerű állítást a „Faluszövetség" 1935. évi közgyűlésén kitűnő írónk Herczeg Ferenc átvette és továbbadta a kritikátlan közvéleménynek így : ,,A táplálék elégtelen kalória mennyisége azonban részben arra vezethető vissza, hogy a falusi asszonyok a rendelkezésükre álló nyers anyagból nem tudnak ízletes és tápláló ételeket készíteni, magyarán meg mondva nem tudnak főzni.

2 Én, aki a magyar nép közt születtem és élem le életem, kénytelen vagyok az ellenkezőjét állítani. A magyar gazdaasszony olyan konyhaművész, hogy még azt a kevés nyersanyagot is, amely rendelkezésére áll, olyan jól, tisztán és ízleteseneltudja készíteni, hogy még finomabb ízlésű embereknek is legnagyobb megelégedését vívta ki minden időben. A magyar nép szakácsmüvészete fejlesztette ki azt a jóízű tápláló kosztot, mely külföldön is híres volt és amelyről megállapították, hogy a legjobban sütnek, főznek Magyarországon. Megírtam azért, mert a magyar nép egészségügyének átjavításánál ismerni kell a meglevő alapot, melyre építeni lehet. Meg kellett írnom azért, mert a szerény kezdeten tanulva más országrész vállalkozó kutatói is megírják az ottani táplálkozást : Ha együtt lesz az anyag, bizton támaszkodhatik rá a szociológus és az orvos egyaránt. 1 Kerbolt L. A beteg falu. 1934. 62. 1. 2 Pesti Hírlap 1935 február 5. sz. 5. oldal.