Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

139 netírás számára, „Debrecen város határa kialakulása és birtokainak megszerzése" című dolgozatomhoz szükséges adatgyűjtés során előkerültek Báthori Zsigmondnak 1583. évi oklevelei Debrecen városát az új adományul nyert Balmazpuszta és a hortobágyi vám birtokába beiktatásáról. A beiktatást teljesítő váradi káptalan jelentéseiből tisztán láthattam, hogy a Hortobágy vizével (vadum) és vámjaival együtt újonnan adományozott, de már Hunyadi János által is Debrecenhez tartozónak elismert Balmaz földje a folyó balpartján terült el. A beiktatáshoz meghívott szomszédok, úgymint a nemes Pérchyek horti és Báthori Zsigmond balmazújvárosi jobbágyainak megnevezéséből azt is megállapíthattam, hogy Balmazpusztával északfelől az akkor még néptartóhely Hortegyháza, keletfelől pedig Újváros volt határos. Szomszédok más helyekről hiányoztak. A Hortobágy-folyón túli Máta már 1554 óta néptelen és úgy Hunyadi János 1452., mint János Zsigmond 1563., Báthori István 1582. évi okleveleinek erejével kétségtelen birtoka Debrecen város polgárainak. Elepről sem jöhetett senki, amely Szálkaha'mától Arczupéter-halmáig határos Balmazzal. Nem jöhetett, mert körülbelől már 200 év óta puszta. Nem is volt rá szükség, hogy képviselve legyen külön meghívottakkal. Szilágyi Erzsébet Mátyás király anyja maga írja 1480. évi levelében debreceni híveinek, hogy Elep a Kadarcs kerületével és a Kösélyszeggel együtt az övék : ne engedjék hát, hogy mások jobbágyai elfoglalják és szántsák. Csak azt nem értjük, miért nem volt egyetlen tanú sem Balmaz birtokbavételénél a délfelől határos Angyalházáról, holott az ohat—zám—csegei határperben tartott 1582. és 1584. évi határjárásoknál néhány angyalházi jobbágy is részt vett. Szóval világos lett előttem, hogy 1905 tavaszán én a török nevet viselő Balmaz árpádkori temploma helyét tártam fel a Bivaly-halom tetején. Nem gondolom, hogy ezen a megállapításon valamikor megint változtatni kellene. Most pedig menjünk a Sőregi János által igen gondosan kiásott görbeháti templomhelyhez, amely szerinte a Szálkahalomtól délkeletre, nem egészen két kilométerre a régi hortobágyi út mellett feksz'k a Szálka-ér egyik partos kanyarulatában. A „Debrecen" olvasóinak emlékezetébe idézem elébb azt a cikkemet, amelyet e b. lap 1930 december hő 25-i számában „Százados határvillongás Debrecen és Balmaz Űjváros közöt" címmel jelent meg. A cikkhez csatolt — sajnos — túlságosan megkisebbített térképen a Szálka-halomtól délkeletre körülbelül 900 bécsi ölnyire, ugyancsak a régi mátai út mellett megjelöltem egy pusztatemplomhelvet is. A hortobágyi összes peres földeket ábrázoló térképnek ezt az elep

;—balmazi részét a nagy határper iratai között talált, 1787-ben Pap Ferenc földmérő által rajzolt s ludányi Bay Ferenc tiszántúli kerületi táblai