Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető - Tartalom

129 nyát a magyar síkság felett. Ez a küzdelem valóban nagyméretű volt, ha meggondoljuk, hogy két egészen ellentétes erkölcsi világ állott egymással szemben. 1 2 Ismeretes, hogy e küzdelem­ben a magyarság alulmaradt volna, a végpusztulás el nem marad, ha a sátorszállások csoportjában meg nem jelennek azok az apró kápolnák, tornyos imaházak, melyek mint az újjászüle­tett egyetemes kereszténygondolat testet öltött formái az ázsiai lélek átváltozását hirdették és követelték. Mindezek tudatával és elképzelésével kell hogy tekintsük azokat a sok százra menő apró templomocskákat, melyek a XII. és XIII. században a magyar Alföld tájformáiba új elemet hoztak és amely táj formákat — sajnos a nagy magyar Alföld legtöbb helyén, különösen a Hortobágy-pusztán — rekon­struálni vagyunk kénytelenek. A nagy lelki átalakulások nem mennek zökkenő nélkül. De amint egyre szaporodtak az egyházas magyar telepek, a különféle monostorok, királyi bőkezűségben épült székesegy­házak a régi életmód és erkölcs egyre kevesebbszer csillant fel. Az életfenntartás turkomán módja egyes rablólovagok tény­kedéseiben mutatkozik még, hogy aztán századok múlva végleg elhaljon az utolsó alföldi betyárok romantikus világával. 13 Ami a dolgok részletesebb kifej lését illeti, úgylátszik, hogy a pogány szellem erős akciója csak kedvezően siettette a keresz­tény eszme diadalát. Ugyanis a nyugati hatalmak már kezdet­től fogva lenézték, megvetették mindazokat az idegenfajú népeket, melyek közelükbe, sőt területükre merészkedtek és ott raboltak, pusztítottak. Erre a megvetésre a magyarsággal szemben azért is volt okuk, mert az ő pogányságuk hatása alatt a Kr. u. 900 körül már keresztény hitre tért szlávok újra pogánnyá lettek és a Dunántúl, melyen a magyarok bejövetele előtt már templomok emelkedtek, hatalmukba került. 1 4 E kellemetlen szomszédtól, a nyers ázsiai erkölcstől való megszabadulásnak kétféle módja volt lehetséges : irtó hadjárat viselése vagy a keresztény latin-germán szellemnek a népre való ráerőszakolása. Amaz kemény dió lett volna, azért az utóbbi megoldás került felszínre. E mellett a nyugati hatalmak barbár diplomáciája erősen buzgólkodott és a térítés megszer­vezett munkája a XII. században már annyira és olyan mérték­ben előrehaladt, hogy akkor már a haza határain belül a honi kolostorokban nevelkedett keresztény magyar papok állottak a nemzetmentő ügy szolgálatába. Ezek a nép nyelvét ismerve, rövidesen megsokszorozták a térítési eredményt és szervezést úgyannyira, hogy a XII. században számszerint meggyarapo­dott települések egymásután váltak egyházas falvakká mint az új hit erősségei és a hitterjesztők és lelkigondozók kenyér­adói. Ismeretes, hogy a XII. század közepén jelentek meg nálunk 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom