Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

A Déri múzeum működése és állapota 1933-ban - A múzeum nyitvatartása és látogatottsága 1933-ban

51 rázatát. Nyári szabadságát Olaszországban töltötte, hol az olasz múzeumokat és könyvtárakat tanulmányozta. Söregi János dr. múzeumőr, a régészeti osztály vezetője, megírta a Déri-múzeum 1932. évi működésének a Közgyűjtemények felügyelősége által megkívánt részletes történetét, melyhez németnyelvű kivonatot készített s az egészet sajtó alá rendezte. Ez a Déri-múzeum XXVIII. kiadványaképpen „Jelentés" címen, 1—72 oldal terjedelemben hagyta el a sajtót. Feldolgozta a biharmegyei Konyár Község határában végzett ásatásait, mely először a Jelentés függelékében, majd a Régészeti Osztály Ismeretterjesztő Közleményei 4. füzeteképpen „A biharmegyei konyári korarézkori temető" címen 18 képpel, 1—47 oldalon és német kivonattal külön is megjelent. — Megírta a szatmármegyei panyolai ásatásainak lefolyását, eddigi eredményeit, amely dolgozata az Ismeretterjesztő Közlemények 5. füzeteként 8 képes táblával, 1 képpel és rövid német kivonattal mint előzetes beszámoló ,,A panyolai tölgyfaépítmény háromrendbeli ásatásának története" címmel 1—19 oldalon jelent meg. A „Magyar Otthon" c. új képes folyóirat szerkesztőbizottságának kérésére, annak első számában megjelent „Milyen volt a magyar palánk-vár" című ismertetésében összefoglalja ugyancsak panyolai ásatásainak eddigi valószerű eredményeit. — A Debreceni Újság február 12-i számában cikket írt „A fancsikai arany kincs"-ről, amely leletet a Debreceni Képes Kalendárium 1934. évi kötetében is ismerteti. — Debrecen város műipara fellendülésének jelentőségére mutatott reá a „Debrecen" december 17-i számában közreadott „Új agyagipari telep Debrecenben" c. írása a Krupinszky-féle vállalkozással kapcsolatban. — Végül megemlítjük még a régészeti tudományt népszerűsítő egyik hosszabb cikkét, mely „Mikor és hol volt Debrecenben legelőször krematorium ?" cím alatt a „Debrecen" karácsonyi számában jelent meg. Ezeken felül újabb régészeti tanulmányokat készít és időt szakított arra is, hogy a nyíregyházi Jósa-múzeumnak a rendezésben néhány alkalommal segítségére lehessen. IX. fejezet. A múzeum nyitvatartása és látogatottsága 1933-ban. A múzeum az elmúlt esztendőben összesen 41-szer volt ingyen nyitva a nagyközönség előtt. Az ingyenes látogatók száma 41,505 volt. Díjas nyitások voltak minden héten kedden, csütörtökön és szombaton 11—13 óráig, továbbá minden olyan vasárnapon, is, amikor Filléres-gyorsok érkeztek. A díjas látó-