Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
A Déri múzeum működése és állapota 1933-ban - A múzeum, mint kultúrház
40 A belépőjegyek árából befolyt összeg felett a város polgármestere rendelkezik. Az elmúlt évben kérelmünkre ebből az összegből a fancsikai aranylelet megváltására 200, az évi Jelentés költségénél mutatkozó túlkiadás fedezetére pedig 450.— P-t engedélyezett. Az előadó- és kiállítási termek használatából befolyt teremdíj a városi házipénztár rendes vagyonkezelése alá kerül. A különféle nyomtatványokból, nyomatokból befolyt összeg fedezi az azokra fordított készkiadásokat. A közművelődési könyvtár nyomtatványainak árából az önköltség térül meg, a könyvbiztosítékok kamatai pedig a házipénztárba folynak be. VII. fejezet. A múzeum, mint kultúrház. A Déri-múzeum kultúrház-jellegét az adja meg, hogy van benne egy díszes és közkedvelt előadóterem, két felülvilágítós terem időszaki kép- és iparművészeti kiállítások céljaira és egy nyilvános ingyenes közművelődési könyvtár. E fejezetben emlékezünk meg a Debreceni Múzeumbarátok Köre s ezúttal először a Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportja működéséről is, miután üléseit mindkettő a múzeumban tartja és ügyvezetésöket a múzeumigazgató látja el. 1. Az előadóterem igénybevétele 1933-ban. Az előadó- és kiállítási termeket írásbeli megkeresésre, múzeumigazgató javaslata alapján, minden esetben Debrecen város polgármestere engedélyezi. Ha az előadást tartó egyesület belépőjegyet szed, a terem díja 40 P, ingyenes előadások esetében 20 P. A kiállítási termek díja naponként és termenként 6 P. A teremdíjak nyugta, illetve ellen nyugta kiállítása mellett a múzeum igazgatóságánál előre fizetendők. Előadótermünket az elmúlt évben, ha a Nyári Egyetem előadásait egynek vesszük, 30 testület 58 esetben vette igénybe, az 1932. évi 53 esettel szemben. Erről a következő kimutatás számol be :
