Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"270 7 cm., távolsága 11 cm., vége karikába hajtva, közepében lyuk. Négy körme van, falusi kovács munkája. VII. Hidas-jég patkó. Elől és hátul két-két kar, ezen kétkét köröm van. A két kart egy 3 cm. magas, 8.5 cm. hosszú híd köti össze. A karokon karika fül van. Ennek segítségével lehet a csizma fejére kötni madzag vagy szíj segélyével. VIII. Nyeles kétkörmű jégpatkó. Sajátságos jégpatkó. Elől két körme egy szögben hajló karon egy-egy köröm van. A szög végétől egy 10 cm. hosszú nyél vezet hátra. A nyél vége a sarkon túl ér és fülben végződik. Â felkötése úgy történik, hogy a két kart a csizma fején átkötik és a nyél végén levő lyukban átvezetik és a sarokhoz is hozzászorítják azáltal, hogy a spárgát a csizma torkán átveszik. IX. Háromkörmű jégpatkó. Egyszerű, de nagyon gyakorlati kivitelű az a jégpatkó, melyet Hegedűs Ferenc demecseri lakos ajándékozott a Déri múzeumnak. Ez a 76 éves öreg halászember már apjától örökölte a szerszámot, melyet az egyik demecseri kovács csinált. Ez a jégpatkó háromkörmű. Két körme a csizmatalp szélénél, egy középen, szögben összealkotott 9 cm. hosszú híd végén van. A híd mindkét végénél 3.8 cm. magas kar hajlik fel és mindegyik kar fülben végződik. Ebbe a fülbe madzag van húzva, amely a felkötésre szolgál. A talp alatti híd összeszögelésénél a sarok felé 4-2 cm. hosszú, 2 y

2 cm. széles híd nyúlik hátra, melynek végén a harmadik köröm hajlik lefele. Felkötése akként történik, hogy a két szélső köröm karjának a fülébehúzott madzagot a csizma fején összekötik hurokra és a hurkon kívül levő kb. 40 cm. hosszú madzagot hátra körülveszik a csizma kérge felett és a szabadonlevő végét még egyszer a hurokra kötik. Sőt azt is megteszik, hogy itt e kötésbe egv fapecket húznak és azzal szorítják fel. Az öreg Hegedűs azt állítja, hogy régen, mikor még téli időben a Nyírségen sok jég volt, ilyen jégpatkók segítségével járt a nép Demecserről Dombrádra gyalog a befagyott tavak jegén. Ezenkívül téli halászatkor a halászlegények mind ilyet használtak. A réti ember a jégen való járásra a fabocskort használta Ma már, különösen a város közelében lakók fapapucs-nak nevezik. Nem volt ez magyar eszköz, mert a népdal is ezt mondja : Az oláhok, meg a tótok Fapapucsba járnak. .. I Az ősi neve azonban fabocskor volt. Egy ilyen ősi eszköz Demecserből (Szabolcs megye) került a Déri múzeumba. Űgv néz ki, mint egy kisebb fajta faválvú. Külső méretei: hossza 35 cm., szélessége 15% cm., magassága