Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

"261 A part lejtősen van levágva, alul a víz szintjén egy deszkahíd építve. Ez a dobogó. Ez szükséges azért, hogy mikor a hidas hozzáfarol és kiköt, a deszkahíd és a hidas vége egyszintben van, a szekér könnyen rágördülhet és a lovak erős nógatásával sebes vágtatva felmehet a szekér a töltésre. (52. ábra.) A hidas útja felett a levegőben erős drótkötél van kifeszítve. Ez a két parton a kikötő mellett egy-egy ágason áll. A hidas karfájához elől és hátul egy-egy lánc van szerelve, melv felér a drótkötélig és egy gördülő vaskerékben végződik. Ez drótkötélen szalad. A hidas könnyebb kezelését teszi lehetővé. Kisebb forgalmú kompoknál, csámeszeknél se drótkötél, sem gördülő karika nincsen. Az induláskor magas a révésznek, azért egy hosszú faághorgot, kákó-t akaszt a kötélbe és erősen húzza maga felé előre és a komp indul. A hidas egyre beljebb megy a Tisza közepe felé, a drót lejjebb-lejjebb ereszkedik. A révész most kézzel fogja, úgy húzza. A hidast az, érkezési oldal felé már fékezi a révész. Lassan megérkezik, orrát a hídhoz vágva. Ott egy ember kiköti, a kötelet kihúzza. Előbb a gyalogemberek szállanak ki, azután a kocsik, autók, egymásután. A kiszállás alatt az utasok bejönnek és indul vissza a hidas. Fent a parton egy szerény nádfalú, nádfedelű kunyhó áll. Ez a ríház. A révész egy-két segéddel dolgozik. A révész éves cselédje a községnek, 12 mm. búzát vagy más természetbeni járandóságot kap. A segédrévész hat-hét mm. búzát, egy pár csizmát, vagy havifizetéses nyugdíjas alkalmazottja a községnek vagy vármegyének. Nagvobbforgalmú helyen egy-két napszámos révészt tartanak, attól függ, hogy milyen forgalmat bonyolít le a rév. Az ároktői révész maga van. Fizetése kikelettől szorúlásig 28 köböl élet, 1 hold tengeri föld, 1 hold füzes, egy pár fehér ruha, egypár csizma. Télen nem szolgál. Hajnaltól késő estig dolgozik. A révész egész éven át, éjjel-nappal kinn él a ríházban, ünnep- és vasárnap épúgy, mint hétköznap. A révház egyszobás kis lakás. A berendezése három dikó, ezen alusznak. Közepén van egy asztal, a sarokban konyha. Nyáron a szabadban vannak egész nap, télen pedig a rí-házban élik életüket. Ételeiket maguk készítik kint bográcsban. A maguk részére halászhatnak, ezért gyakran esznek halat is, de legtöbb esetben Tiszacsegén lacsnha (lebbencs) tésztából és krumpliból főzik a lacsuhalevest (lebbencs-levest) és a slambucot. A révésznek nyáron elég könnyű dolga van. Csupán arra van gondja, hogy aki át akar kelni a Tiszán, minél előbb átvigye vagy áthozza. Nehezebb dolguk van a kiáradt Tiszán. Ilyenkor csak gyalogos embereket szállítanak a Tiszán csónakon.