Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
"221 kavargó rudak. így még jobban összetömörülve, kavarognak a háló közelében. A halak menekülésében nagy szerepük van a neszelök-nek. Most, mikor a tömeg hal a neszelőkhöz ér és erősen megüti és megrázza az őrzsinórt és ezt a rázást a felvezető zsinór mozgása a halásznak tudtára adja. Ha a halász mozgást érez, ráemel. Azt beszélik a halászok, hogy néha a hal olyan tömege jön a neszelő zsinórnak, hogy szinte megtolják a hálót, sőt megimbolygatják a fenéken. Ha a halász egymaga nem bírná kiemelni a hálót a sok hallal, úgy a rudalók, akik akkor már véget értek a hajtással, a kiemelési munkával segítenek neki. Ha egy ilyen tanyát meghajtottak és meghalásztak, mennek a másikra és egymásután a víz folyásával ellenkező irányban, meghalásszák a Sajó jó hosszú szakaszát. Azt beszélik, hogy a halászatot csaknem minden héten megismétlik, míg csak halat fognak. Bizony így a folyó egyes szakaszából teljesen ki tudják pusztítani a halakat. A Sajón használt téli hálónak további képzése a vasas zsák, mely Bodrogsáráról került a Déri múzeumba, amelynek első részletes leírását és a vele való halászatot dr. Ébner Sándor írta le. Érdekes és jellegzetesnek írja le Ébner Sándor a Bodrogon vasas szákosok téli halászatát. 5 5 Ez hajtó és lesőhalászat összetétele, mint az előbb leírt téli halászat. A szák két kávára van kötve. A káva mind a négy lábán vas van, mely a szákot lehúzza a fenékig. Olyan, mint a teszi-háló, csak a kávák közt keresztőr van kihúzva. A két keresztőr sorozat találkozási pontján van egy hosszú fonal : ez a feljáró őr, vagy örzsinór, mely kis hajlékony pálcikára, a pedzőre van csavarva. A szák kötélén van. Ezzel eresztik be és húzzák ki a lékből. A vasas szákkal Sára községben bandában halásznak. 10-—15 szákos, négy-öt fejszés, nyolc-tíz rudas megy ki a Bodrogra halászni. Ahol tanyát ütnek, szákléket vágnak. Előbb a pedzőt erősítik a jég szélébe. Beeresztik a szákot. A lyukvágók előremennek, a szákkal szemben egymástól három-négy lépésre kerek lyukat vágnak. A lyuksorban négy-öt méteres rudat dugnak be, minden irányban felkutatják a halak rejtekhelyeit és hajtják a szák felé. A halak egyenként kerülnek a vasas szákba. Egyik ereszt, a másik húzza mindaddig, míg a pedzés tart. 1 Iasonló ehhez az őrös kabóna szák, (teszi-veszi), melyet Ung vármegyében a Tiszahát-i halászok használnak. Deák Geyza szerint ezt nem kötélén, hanem rúdon emelik ki, mint a teszi5 j Ébner S. : Adatok a Bodroghalászathoz. Ethnographia XXXVII. évf. 1. sz. Értesítő XVIII.
