Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
"206 a parton elvetik a hálót. Ha a beeresztés szép lassú, a halászat is eredményes. A húzókötél végét fogja egy ember, aki a parton áll. A hálót pedig a ladik viszi befelé. A parttól néhány ölnyire megkezdik hányni a hálót. A ladik megy előre. Aztán fordul és parthosszábanhalad. A halászmester a csónak közepén áll, irányítja a munkát. Mikor a hálót mind elhányták, kifelé fordul és egyenesen kiteszi a hálókötelet a partra. Most a halászok vontatják a parton a háló két szárnyát egymás mellé. Egy középponton összeérnek, megállanak és kiszedik. A kiszedésnél két ember munkája fontos. Az egyik a háló inát tapodja folyton, hogy a hal el ne szökjön. Egy ismét a háló ónos inát, másika tetejét szedi féltérdre állva szaporán. Ha a szükség úgy kívánja, kerektanya helyett kereszttanyát vetnek. Kereszttanyát a holt Tiszán vetnek. Ez úgy történik, hogy a ladikból egy a parton álló embernek kiadják a kötelet. (Á.) Ez tartja és ereszti a kötelet, míg a ladik a túlpartot el nem éri. Itt kiteszik a csatpálcát és a part hosszában elnyújtják a nagy hálót. A ladikban levők a másik kötelet a partra viszik. (B.) Többé a ladikra nincs szükség. Ezért félreállítják. (IX. tábla 3.) A B-ponton kiszállott öt emberből kettő A-pontba megy, segít az egyes embernek. Áthúzzák a hálót olyan haj lássál, hogy mire a két csapatpálca a parthoz ér, a háló teljes félkört képez. Tovább húzzák most már úgy, hogy a két csapat ember szemben megy egymással mindaddig, míg a háló egy teljes kört képez. Most a szebesz irányában kiszedik. A halak a szebeszbe szorulnak. A morotvákon mégis legtöbbször hosszára húznak. E célra két tiszai hálót, kerítőt, vagy húzóhálót használnak. Ezeknek a hálóknak jellegzetes sajátsága az, hogy mindeniknek van szebesze. Leggyakoribb formája a réti háló. Ez a háló 120 méter hosszú, 5 méter széles. Szebesze igen nagy. Rendesen 6 méter hosszú és 120 szem, vagyis 5 méter széles zsák. A szebesz a háló közepébe van beeresztve és a betorkolásánál jó nagy sás csutak van kötve, hogy lássák, merre megy a szebesz. Ezenkívül még két-három pala van a felső részén, hogy a felső léhist fenntartsa. A szebesz két végén két kő van, amely a fenék felé húzza. (IX. tábla 2.) A háló vontatására a csatpálcát használják, melyre két keresztkötél van kötve, ehhez egy vontatókötelet kötnek és így használják. A réti háló fajtája a holttiszai háló, a gyalom, mely nagyságra és kiállításra nézve megegyezik amazzal, a víz más körülményei teszik szükségessé. 5 0 A gvalomhálót a Körösön használják. Nemcsak kerít, hanem szebeszével, vagy Herman szerint 5 0 Györffv I. : Nagykunsági Krónika. 40. 1.
