Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

176 úszik. A bátortalanok a dög kérészt eszik, a bátrabbak az elevenek után szökelnek. Ilyenkor a harcsa, csuka kérészei vagy keszeget a meleg vízben. A horgoshalász is ébren van és paláshorgot használ. A paláshorog tetejhorog. Palának nevezik a halász azokat a 30—40 centiméter hosszú, fenyődeszkából faragott egyik végén vékonyabb, másik végén lapos, fejes lécdarabokat, mellyel a horgot közvetlen a felszín alatt tartja. A paláshorog rövidebb végeshorog. A beeresztő zsineg után a horogderékra minden ölre egy szem horgot tesznek. Minden ötödik horogszem után két horog közé középre van kötve egy pala. Négy pala után jön a horogtök. Ez alatt hosszú zsinegen egy nagy kő lóg. Az egész egy jó erős horogkaróhoz van kötve. A hurok itt a karó alsó részében van. A horogkaró egy segédkaróhoz van erősítve és a karó tetején van a kolomp. (IV. tábla 4.) Tiszafüreden a hídnál a szigeten sok ilyen horgot láttam kivetve. A paláshorog és a fenékhorog kombinációjából állították össze a Pócs-testvérek a butykó-horgot. Ez is végeshorog. A víz szintje és teteje közé van eresztve és inkább a fenék felé hallgat. Van beeresztője. A horogderékon minden öl távolra egy-egy szem horog van feltéve. így 50—60 horog van felrakva a véghorogra. Minden tizedik szemre köt a halász egy-egy 30—40 centiméter hosszú bábalakú palát s közvetlen a palahurok alá egy arasznyi zsinórra egy-egy követ. A horogrendszer végén olyan nehéz kő van, mely a horog végét a fenékre húzza. A többi horog nem éri a feneket, hanem pár arasznyi magasban lógnak a horoggal a fenék felett. Ehhez a horoghoz is hozzátartozik a horogtök. Ámde itt nem a horogderék végén, hanem a beeresztő zsinór külső végén van és egy félölnyi zsinóron a parton hever. Az egész horog lazahurokkal a horogkaró felső harmadában van felakasztva és e hurok alatt van a kolomp. (IV. tábla 5.) Ez a horog az alantjáró halakra les. Őszi szerszám, mikor már a víz lehűl. Ha a hal bekapja a horogszem csaliját és megrántja, a karó a víz felé hajlik ; a lazahurok leszalad, a vízbe esik, a kolomp erősen szól. Á hal viszi az egész horogrendszert. Hogy merre viszi, mutatja a tök. Nem viszi gyorsan, de nem viszi messze sem. Fáj a horog szúrása, vérzik erősen, mert a horog végén levő nagykövet is vonszolni kell a Tisza fenekén. Inkább meghúzódik egy parti odúban vagy egy fenék bányában. Az úszó tök azt is mutatja, hogy hol pihen. A halászok csolnakba ülnek és a tök után eveznek. A tököt beveszik a ladikba és a horgot óvatosan szedik befele a csónakba. Ez nagyon nehéz munka, kivált, ha nagy harcsa van a horgon. Ügyes embernek kell lenni és vigyázva kell szedni. Vigyázni kell arra, hogy a szedésközben a horog a halász kezébe ne vágód-