Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
172 féle halat csukát, harcsát, márnát halásznak. Ha ellenben a Tisza büszkeségét, a pompás ízű kecsegét akarnak fogni, akkor tűszerű horgot kell használni és arra kérészpondrót kell tenni. Valamennyi végeshorog nyári szerszám. A végeshorog egyes szemei vékonyabbak, csínosabbak, mint a lazások horgai. Télére kákára vagy cserepcsík-ra felszedik úgy, hogy a horgok a kákó fáján fekszenek és száraz helyen, legtöbbször a padláson várják az új nyarat. (IV. tábla 11.) A véghorog legrégibb és legegyszerűbb fajtája a fenékhorog, melyet kitűnően alkalmaznak a tiszai /enekesek. (IV. tábla 1.) Hideg vízben a hal vackon van, nem kél fel. Tiszta vízben a sok apró hal a fenéken úszkál, nem mer feljönni a ragadozó harcsáktól, csukáktól. A tiszai horgász mind a két esetben fenékhorgot nyújt. A fenékhorog a bevető fejleménye, de annál hosszabb, erősebb, jobban le van kövezve. Amaz a tiszamenti kis vizeken, emez a Tiszán használatos. A tiszai halász ma már kecsegefogásra csak fenékhorgot használ. A kecsege (Acipenser Ruthenus L.) a Tisza fenekén úszkál, hegyes orrával a kemény part oldalából turkálja ki ízletes eledelét, a kérészpondrót (Palingenia longicauda. Oliv.). A kecsegehorgásznak tehát mindenekelőtt kérészpondrót kell szedni. A kérész álcája három évig szerves anyagban gazdag szurokfekete partban a víz alatt él, hogy kifejlődve, pár óráig élhessen és meghalhasson, mint Tiszavirág. A halász egy három-öt méter hosszúnyelű kapával a víz alól vájja ki. A kapán kiemeli a szurokszerű sarat a ladikba. Ujjával kiszedi a sárból az undok férget. (III. tábla 19.) A kapával csak kis mélységig lehet dolgozni, ezért a kecsegehalász bádogpléhből, vagy vaspléhből alul szűk, felül bővebb dézsaszerű feneketlen szerszámot készíttet. Ezt Pál Imre halász Tiszacsegén fúrú-nak, másik kérészpondró fúrúnak nevezte. Felül három karszerű abroncs tart egy köpűt, melybe öt-hat méteres rúdat tesznek. A rúd felső kéznél való végénél egy keresztfát kötnek, hogy jobban megnyomhassák. Sőt sokszor még hajlítotfát kötnek a végébe. (III. tábla 17.) Ezt a szerszámot erősen a víz alatt levő fekete partszegélybe nyomják. A bádogszerszám telemegy sárral, óvatosan kiemelik és a ladikba kiütik. A kérészbogarat kiszedik. A Tisza mentén a fából készült, Herman 0. által bemutatott szedőt a halászok nem ismerik. Nem is hiszik, hogy ilyennel lehessen pondrót szedni. 3 3 A sárból kiszedett kérészbogarat egy kis kéregbárkába hányják. (IV. tábla 18.) A bárkán apró lyukakat fúrnak, a Tiszába bemerítik. A víz belemehet, de a bogár nem jöhet ki. 3 3 V. ö. Herman O. : id. m. 375. 1.
