Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
ló 7 van, de a taraj itt lényegesen kisebb, mint a tarajos verséé. Teste domború és öblös. A taraj már a szájban a nyak előtt versekbe megy át. A verseken át a véterbe került halat az oldalán hagyott ajtón szedik ki. A Tiszakiöntésben és a Bodrogközben használt szerszám. (I. tábla balsarokban.) Sztripszky a szabolcsi morotvákból egy olyan vétert közöl, melynek sem terelője, sem taraja nincsen. Lapos, zsebpoháralakú. Hosszát 1-4 m., szélességét 0-7 m. és magasságát 0'3 méternek írja le. Szük kerek szájat mutat az ábrán, versekjéről nem szól semmit. Sűrű nádasokban használják. Én ilyet csak haltartóban láttam versek nélkül. Erről a különös szerszámról sem Herman Ottó, sem Jankó nem tesz említést. Pedig ez legjobban hasonlít a finn és osztják vesszőversékhez. 2 8 Különös nevű és alakú szerszám a haboknya. Ez a szerszám két-három méter hosszú és harminc-negyven centiméter belvilágú. Egyenletesen hengeralakú vesszőből font cső. Hengeralakú teste csak szájánál bővül ki hirtelen. A tiszai ártér szűk csatornáiban szokták lerakni. A halak a haboknya nagy száján beleúsznak. A nagy halnak még helye sincs a megfordulásra. Szabó Sándor bodrogközi jómódú halász állítja, hogy tavasszal haljárás idején egy éjszaka annyira telemegy, hogy a halászok csak kihengerítik a csatornából és kiöntik belőle a halat. (I. tábla 17.-től balra.) A rekesztőhalászatnak ritkább, bár érdekesebb módja az, amikor a rekesztőhalászatot mozgóhalászattal kötik össze. Ilyennek nevezhetjük azt a fent említett halászó módot, mikor a csatornát elzáró versével szemben kaparóhálóval húznak. Ez lenne a rekesztőhalászat harmadik csoportja : az összetett halászatFinnél sokkal nagyobbszabású az a mozgóhalászat, melyet a tiszaörvényi halászok szoktak a Tiszába ömlő kisvizeken, csatornákon véghezvinni. Ezek a nagyhalászok akkor mennek a kis erekre, csatornákra, mikor már a Tiszából kikoptak. Kicsi a víz, nem jár a hal. Vagy nagy az áradás, mikor meg a halász nem járja a Tiszát. Az örvényi Pócs-testvérek a kisvizet őrhálóval elrekesztik. Y nagyszemű, öreghálóval átteszik a vizet. Nehéz láncokkal fesúlyozzák, két apacsát a víz két partján leerősítik. Az őrháló túlsó, előretolt apacsához kötelet kötnek, melyet az innenső parton egy ember tart. Egy nagy húzóhálóval hat ember elmegy jó előre. Az őr háló tói távol, de azzal szemközt, bevetik a nagyhálót. A háló apacsa a part mentén, a vízben halad. Mindkét parton hosszú vontatókötélen két-két ember húzza a hálót. Hogy 2 K Jankó J. : id. m. 196. 1. Herman O. haltartónak tartja. II. 240.
