Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
15«> Az öreg ponty végső kétségbeeséssel visszahátrál, a versekarikától, nagy lendületet vesz és átveti magát a versén. Példáját többen követik. Közben, bár a kaparót a csatorna fenekén húzzák, a ponty a fövenybe elássa magát és a kaparó alatt a lábuk között elmenekül. A hálóversék egyik gyakori fajtája az egyszárnyú hálóverse. Míg az egyszárnyú vesszőversénél a verse egyik oldalából nevelték ki a szárnyat, addig a hálóversénél az első vagy szájkarika közepéből eresztik ki a nyolc-tíz méter hosszú, másfélmétei széles szárnyat. Ez a sima háló fal mindkét oldalán a versébe tereli a halat. Az ilyen egyszárnyú versét a Tisza árterületén áradáskor használják. Főleg egyes verseként rakják le. .Jó áradás esetén jól fizet. (I. tábla 15.) Az egyszárnyú hálóversével is ritka halász tud már ma bánni. Ez is nagy ügyességet kíván. Felállításához gazdag tapasztalat kell. Éppen ezért e versefajta ritka. Szárnynélküli hálóversét nem találtam. A tiszai halászok csak az áradások idején verséznek. Legfeljebb egy-két hétig áll a hálóverse a vízben. A kisvízi halász az év legnagyobb részében a vízben tartja verséjét, ezért hamar nyövik. Hogy tovább tartson, be szokta a hálóversét kátrányozni. Ha a halász ráér, folyton a verséket javítja, vagy új verséket csinál. Leszúr egy facöveket a földbe, abba akasztja a verse hálóját és a hálótűkkel köti zsákalakká. — A kisvízi halász verséjét nemcsak kiszárítja, hanem kátránnyal jó bőven bekeni. Ez ugyan a gyors rothadástól megóvja, de a tiszai halász azt állítja, hogy nem szabad bekátrányozni, mert a kátránvszag a halo n megérzik. (9. ábra.) Ha versehálóját megkötötte, karikát hajt neki az abroncsmérő fa után. Egy-egy méteres fapálca, mely rovátkázva van a kisebb vaíTV nagyobb versék abroncsainak megfelelően. (8. ábra.) Mikor pedig a kisvíz teljesen elapad, a haljárás megszűnik, Fig. 9. ábra. Kishalász kátrányozza a versét. Der Fischer bestreicht mit Teer die Xetze.