Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
Ili) hogy a hajóknak segítségére szolgált. — 9 2 Szentkláray, A dunai hajóhadak i. m. 346—7. 11. — Takáts bírálata, A magyar gyalogság megalakulása i. m. 181. 1. — 9 2» Evlia Cselebi i. m. 1. 275. 1. — 9 3 Nemcsak a magyarországi palánkerősségekre, de azokra a viszonyokra nézve is, melyek ezeket a favárakat egyre-másra szülték, a Szekfű Gyula által felállított irányelvek figyelembevételével (Török tört. írók III. köt. Bevezetés) igen tanulságos olvasmány Evlia Cselebi i. m. I II. és az imént említett III. köt. Bp. 1916. — Czobor Béla, Magyarország középkori várai. Száz. 1876. Már helyes értelmezését adja a kettős töltött palánknak : ,,a kiásott mély árkokból a hányt földet sánccá tömörítve mindkét oldalról fatörzsekkel tűzdelték körül, felső színét pedig felhantolták". — Bárczay, A hadügy fejlődésének tört. I—-II. Bp. 1895. Akad kiad. A palánkról vajmi keveset tud. Könyöki József, A középkori Várak. Bp. 1905. — Takáts S., A magyar gyalogság kialakulása. Bp. 1908. Akad. kiad., de különösen „A magyar erősség" c. hosszabb tanulmánya (Bajzok a török világból Bp. 1915. Akad. kiad. II. köt. 1—132. 11.) igen becses úttörő munkálatok. — Pataki Vidor, A XVI. századi várépítés Magvarországon. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Bp. 1931. 98—132. 11. — Takáts S. felfogását módosítva a palánkerődítményekre nézve is rövid, világos áttekintést és leírást ad, melyet mi is felhasználunk. — Varjú Elemér, Magyar várak Bp. 1932. Egyet. Nyomda. Rövid összefoglalása a palánkerősségek keletkezésére és szerepére is világot vet. — A HtK. 1930., 1932. és 1933. évfolyamaiban számos becses tanulmány főleg az olasz várépítő mesterekről. — Dr. Borbély Andor, Adatok a magyar várak és városok ábrázolásához. 1932. évf. 171—186. 11. c. tanulmányát, továbbá dr. Florio Banfi és Maggiorotti szerzők neveit említjük. A felsorolt művekben a bel- és külföldi közelebbi szakirodalom feltüntetve. — 1, 4 Takáts, A magyar erősség i. m. 25. 1. — 9 5 Varjú Elemér, Magyar várak i. in. 209. 1. — 9 6 Milith Pál kuruc vezér írja 1703-ban Károlyi Sándornak : „én várat venni nem jöttem ; mert nemcsak illven szarkafészek alá akarom conserválnom magamat". Száz. 1873. évf. 28. 1. 1, 7 Ecsed várát 1564-ben János Zsigmond ostromolta. Báthory Miklós, Ferdinánd híve, szabolcsi és szatmári főispán ezt annyira semmibe se vette, hogy várbeli kapitányának lakodalmi mulatságot engedélyezett. Szirmay, Szathmár vm. i. m. I. 103. 1. — 9 8 Takáts, A magyar erősség i. m. 10 14. 11. — 99 a Pataki, A XVI. századi várépítés i. m. 130 131. 11. — 9 9 F. Belm, Festung A Europa. Bl. III. 234. 1. — 10 0 Sehuchhardt, Alteuropa. 2. kiadás. Berlin, 1926. 197—8. 11. u. i. jó rajz a fal keresztmetszetéről. — Lásd még Rl. III. 246. 1. és RI. XI. 154. 1. 10 1 B. Beltz, Wargentiner Berg. Rl. XIV. 2 54. 1. — 10 2 Rl. IX. 294. ; XI. 148. — lo; í Reinerth, Germania 1923. évf. 103. 1. — Itt említjük meg, hogy voltak az anyagot tekintve komplikált szerekezetű várfalak is, ígv pl. kőből, földből és fából vagv kőből és fából rakott falak. - 10 4 Slaven. Bl. XII. 268. s köv. 11. „Die Holzsubstruktion ist an dem Walle am Biewend-See deutlich. . Die Herstellung einer steilen Wandfläche durch Absteifung mit Holzbohlen ...darf wohl als Begel angesehen werden..." (270. 1.) — 10 5 E. Rademacher, Hunneschanz. Bl. Y. III 112. egv táblával. — 10 6 Bella Lajos, Kelta sáncok égetett földből. A. É. 1896. évf. 224. 1. 10 7 A szabolcsi földvárról Dobozy F. jelentése A. E. 1870. évf. 236. 1. — Dr. Jósa András, Szabolcs vm. ostort. Bp. 1900. 27. 1. és a helyszínrajza ugyanattól A. E. 1914. évf. 171.1. 10 8 Tóth—Szabó Pál, A bihari vár. Száz. 1900. évf. 547—551. lapok. I)r. Karácsonyi János, Ásatás a bihari földvárban. A. E. 1901. évf. 72 74. 11. —- Továbbá Könyöki, A középkori várak i. m. 225— 227. II., u. o. irodalom 1905-ig. Ebben a műben lásd erődgát (palánk), cölöpfal, pogányvár, favár, elevensövénygát, gátárok stb. címszavakat !
