Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom
100 ugyanúgy nem német vagy olasz, tehát nem importált várépítési rendszer, hanem lényegében az emberi művelődés egyöntetű fejlődésének örök törvénye alapján az egész világon elterjedt védelmi mű. A fából és földből készült erődítmények nyomait megtaláljuk mind az őskorban, mind a ma élő természeti népeknél ; magyarföldön és némethonban egyaránt. Az viszont ismét más kérdés, hogy a közös alapformához az egyes nemzetek mennyiben járultak hozzá? Mi benne a magyar specialitás? b) Őskori nyomokon. Földből és fából készült erődítményeket, tervszerűen átgondolt emberi védműveket már az őskor neolithikus szakaszából ismerünk, melyek különféle kultúrkörökhöz tartoznak. A külföldi szakirodalomból példaképpen kiragadjuk a a németországi michelsbergi kultúrkörhöz tartozó mayeni, goldbergi, urmitzi stb. sáncárkokkal körülvett erődítményeket, mint a legjellegzetesebb és legerősebb őskori ilynemű emberi alkotásokat, melyeknek sáncaiban megtalálták az egyszeres palánkok cölöpsorának nyomait." 3 Akár telepek, akár csak refugiumok voltak ezek a kezdetleges erődítmények, bizonyos, hogy Európában a palánképítkezés alapformáit, az egyszeres palánk ősét ilyen lelőhelyeken kell keresnünk. Ez az egyszeres palánk azonban már az őskorban eljutott arra a fejlődési fokozatra, melyen túl lényegében a XVIII. században sem ment. Schuchhardt Berlin mellett, a Lehnitz-tó egyik félszigetén egy bronzkori erődítményt tárt fel, az ú. n. potsdami római sáncot, melynek fala a szó szoros értelmében vett kettős töltöttpalánk volt. Az erősség átmérője 125, ill. 175 m. Három m. magas, 3 és % m. széles fala kívül-belül palánk, melynek köze földdel volt kitöltve. Ezt a földfalat belehelyezett fatörzsekkel erősítették meg. Három kapuja volt. 10 0 Eredetileg kettős töltött palánkja volt a Mecklenburgban, Malchin mellett feltárt „Wargentiner Berg l í néven ismeretes, a bronzkorszak végéről származó erődítménynek. 10 1 Fagerendákkal erősített földfalak és palánkok nyomait találták Keletporoszországban (Wőhlitz, Tolkemita Ebért ásatásai 1925—1926-ban), továbbá Rittershausen mellett (Hessen— Nassau), 10 2 a buchaui hallstattkori vízivárosban. 10 3 A patsdamihoz hasonló palánkerődítményeket figyeltek meg bizonyos szláverősségeknél. 10 4 Egyenesen a középkori várak éspedig az alsórajnai vízivárak előfutárának tekintik a híres „Hunnenschans"-t Hollandiából az uddeli tengerpartról, melyet Holwerda tárt fel. Az egészből bennünket annyi érdekel, hogy főfala t. k. kettős
