Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom

87 Fig. 10. kép. 1. sír. (Fig. 6. kép.) A csontváz a felszín alatt 40 cm. mélyen feküdt. Gerinccsigolyái feltűnően egyenes vonalban sorakoztak. Mind a három agyagedény ősforma, a csésze (a), a tejesköcsög (b) és a gyengén ívelt falú, üstalakú kis fazék (c). Eredeti felszínük piszkosbarna, sárgás és félsíma, melyre mind kívül, mind belül a földben 1—2 mm. vastag meszes réteg rakódott (kalcinálódás) éspedig ez ugyanolyan vastagságban fedi a törési síkokat, mint a felületet. Ebből az következik, hogy a különben erősfalú edényeket már a sírbahelyezéskor széttörték. Erre mutat az is, hogy az a és c jelzésű edényekből kitört cserépdarabok a sírból is hiányoztak. Az edényrészek elporladása pedig a sír földjében mindenkor konstatálható. A medence és a váll megett állati csontok (d).

1

1 Az épen maradt koponyatető a leletanyagban. 1. Grab, 40 cm. tief unter der Oberfläche. Drei Tongefässe : 1 Schale (a), 1 Milchtopf (b) und 1 kesseiförmiges kleines Gefäss (c). Die Gefässe aussen und innen sowie auch die Bruchflächen sind mit gleichmässig dicker Kalkschichte ca 1—2 mm. bedeckt. Dies zeigt, dass dieselben beim Begräbnis zerbrochen wurden. Auch sind einige Bruchstücke nicht in der Graberde auffindbar. Tierknochen (Schaf) beim Bücken (d). Schädeldecke wurde mit Beilagen aufgehoben.