Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Belső munkálatok
9 Az egyetem felmondásával megüresedett helyiségekre sokan tartottak számot. A múzeumigazgató alaposan megokolt kérvényt terjesztett be a polgármesterhez (61—1932. DMsz.) a helyiségek elnyerése végett, azzal érvelvén, hogy azok korábban is könyvtári és múzeumi célokat szolgáltak, hogy a múzeum tőszomszédságában vannak és hogy azok átengedése esetén egyszerre megoldódnának azok a nehézségek, melyek egyrészt a 48-as és világháborús ereklyék, a modern kegyeleti tárgyak és történeti emlékek ki nem állítása, másrészt a raktár túlzsúfoltságában mutatkoznak. A törvényhatósági kisgyűlés 169—1932. kgy. sz. határozata a termeket tényleg a múzeumnak engedte át és az igazgatóság határozati felhívásra — a raktárhelyiségek berendezéséről részletes tervet dolgozott ki (242—1932. DMsz.). Ez jóváhagyatván, egyidejűleg mind az egyetem, mind az épület keleti végét használó Középiskolai Tanárképző Intézet bérleti szerződésükben vállalt rendbehozási kötelezettségüknek eleget tettek, a természettudományi szakosztályok pedig az addig is használt 9 darab szekrényt és állványt kérelmükre, jegyzőkönyv felvétele mellett (260—1932. DMsz.) továbbra is kölcsönkapták, mindaddig, míg saját bútorzatuk el nem készül. Továbbá az egyetem az intézetek által a falakba beépített és otthagyott vezetékekért megtérítést nem követelt, ezzel szemben a város az egyetem által rakott válaszfalak lebontását, az eredeti állapot visszaállítását nem kívánta. Miután a múzeum igazgatója az épületrész teljes rendben való átvételét jelentette, kérelmére a kiállítási és teremdíjak feleslegéből a raktárrendezés költségeire 300 P előleget kapott. A gondosan előkészített leltári anyag áthordása november havában kezdődött meg. Ezt a munkát a tisztviselők felügyelete mellett a múzeumi hajdúk végezték, a hétköznapi nyitvatartások idején kívül. Először is sorra kerültek a földszinti raktárakban levő összes rámázott képek és mindenféle más nagy tárgyak, amely munka után megkezdték az alagsori raktárakból a népnéprajzi, régészeti, mezőgazdasági s művelődéstörténeti tárgyak áthordását. Az így kiürült alagsori folyosók és helyiségek lehetővé tették a szabadmozgást, megszüntették a tűzveszélyes állapotot, de legfőbb eredménye az lett, hogy egy teremből könyvraktárt, egyből asztalosműhelyt és a harmadikból a sötétkamara mellett fényképező laboratoriumot rendezhettek be. Más konzerválási és laboratóriumi munkálatok a széles folyosókon nyertek helyet, az összes raktári textiliák pedig egy külön szobát kaptak molyelleni kellő védekezéssel felszerelve. A Füvészkert-utcai új raktár szakszerű berendezése a jövő •év feladata lesz.
