Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Régészeti kutatások - A panyolai tölgyfaépítmény háromrendbeli ásatásának története

40 Július 15-én a délelőtti nyári zivatar erősen hátráltatta a munkálatokat, mert a zápor eláztatta mind az embereket, mind az ásatási helyet. Félnapi munkával sikerült megállapítani a felső rőzseborítás szerkezetét, néhány karó hosszát az építmény alatt ; ugyanott egy póttörzs hosszát és a Ilj cölöp tövét erősítő alkatrészeket, továbbá más technikai érdekességeket. Ezenfelül az ásatás vezetője felvette a felszín alatti mélységi méreteket, megkezdte az alkatrészek számozását és az építmény DK-i szétzilálódott végének törzseit erős drót és vaskapcsok segítségével összekötözte, hogy a föld nyomása alól részben felszabadított alkatrészek egy esetleges hirtelen nyári áradásnak jobban ellenállhassanak. Ezzel az első próbaásás eredménye készen állott a tudományos felvételek, mérések és megfigyelések megtevéséhez. Ezeket a munkálatokat Sőregi három munkás foglalkoztatásával másnap, július 16-án végezte el, miután kora reggel megtekintette a panyolai határban a Túr és Tisza között az ú. n. Vásármező dombját, melyből Szarka Boldizsár ref. lelkésznek korongfejű bronz csákányai vannak. A feltárt építményt Csonka László főjegyző, illetőleg két panyolai mezőőr gondjaira bízva, délután Kozma főszolgabíró és felesége társaságában csolnakon Vásárosnaményba ereszkedett. Ütja közben a jándi Tiszaparton szemügyre vette azt az érdekes, faragott tölgyfadeszkákkal bélelt, kb. 1 m. magas és 70 cm. széles földalatti csatornát, mely a felszíntől számítva 5 m. mélyen a Tiszába torkollik. A deszkabélelést belülről helyenként tölgyfarámázat feszíti. Rendeltetése ismeretlen. Ugyanitt csolnakába vette Jánd község elöljáróságának ajándékaképpen egy jégkorszaki óriás szarvas (cervus giganteus) hatalmas lapátos agancsát, melyet nyári fürdőzők a Tisza medrében találtak. Ezzel véget ért az első próbaásatás, mely iránt általában nagy érdeklődés mutatkozott. A környékbeli falvak úri társadalma, de a nép köréből is nagyon sokan, főleg a panyolaiak gyakran kirándultak az érdekes munkálat szemlélésére. Kozma György dr. főszolgabíró július 12-én egyedül, 13-án Gulácsy István nyug. alispán, 14-én és 16-án pedig felesége kíséretében látogatta meg az ásatást, 14-én reggel pedig Streicher Andor dr. mátészalkai alispán és kölesei Kende György cégénydányádi báró tisztelték meg a munkálatot látogatásukkal. * Az első ásatás költségeit a Déri-múzeum fedezte. Hogy ez a költség nem sokra rúgott, az főképpen Kozma főszolgabírónak köszönhető, aki egy hét alatt összesen 8 ingyenes napi munkással és a szabadban sátorozó múzeumőr iránti messzemenő figyelmességével támogatta a tudományos munkát. Ez