Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom
"240 Hajdúhadházi úri vadászé volt. Csapó László Debrecen városi tisztviselő ajándékaként került a múzeumba. Leltározva V. 44—1921. sz. a. Nem népies. A 2. sz. kisebb, mint az előbbi. Egész hossza 21 cm. Ebből 17 cm. a tartóra, a többi a réz adagoló csőre esik. Az adagolás kis rézváltóval történt. Egyik oldala díszített. Egy figyelő vizslafej van búza koszorúban. Megtartása nagyon jó. Származása ismeretlen, a debreceni zsibvásáron vétel útján került a múzeumba. Nem népies. A 3. sz. egész kicsiny patronszerű vaslemezből készült. Egész hossza 12 cm., melyből 10 cm. a puskaportartóra esik. Átmérője 3.5 cm. Az adagolás parányi váltóval történik. Úri vadász használta, nagy műhelybe készült. Nem népies. A 4. sz. az előbbiek mintájára szaruból készült. Teljes hossza 22 cm. Ebből 16 cm. a tartóra, többi a réz adagolóra esik. Anyaga szaru. Kulacsalakú. Úgy van préselve, hogy a két fél pontosan összeülik és szegélye van hagyva, ezen a szegélyen van fémszeggel jól összefoglalva. A szegélyben vannak a zsinórtartó karikák. Poradagolója réz, régimódias oldal nyomással működik. Megtartása jó. Dísz nincs rajta. Nem népies. A Sárréten használták. Z. Szabó István takarékpénztári tisztviselő ajándékaként került a múzeumba Berettvóújfaluból. Leltározva V. 232—1912. szám alatt. A lőfegyverek gyártása és használata Debrecenben. Mint láttuk, Debrecen városában már a XVI. században fejlett puskaporgyártás volt. Lőfegyver csinálást csak a XVII. század elején engedte meg a városi Tanács. Debreceni kovács, csiszár- és sarkantyúművesek 1489-ben kiadott articulusa szerint szúró- és vágó fegyvereket gyártottak. Ez a privilégium azt is elrendeli, hogy amikor egy új mester jelentkezik, tartozik a város bírájának a kovács egy kéttollú dárdát, a csiszár pedig egy kardot adni. 5 4 Mikor 1607-ben a lakatgyártók is beléptek a céhbe, az ő tisztük a lőfegyver csinálás lett. 5 5 A lőfegyver készítést az 1619-ből származó szabadalom engedi meg. 5 6 A közönség, különösen a mesterlegények annyira megszerették a fegyverviseletet, hogy 1633 júliusában a városi Tanácsnak el kellett tiltani: ,,az szabó és egyébb céhbeli mesterlegények, annál inkább a gazdák szablyával, puskával, fegyve5 4 Kovács, csiszár és sarkantyú művesek. Priori legiális levele 1530-ból. Déri-múzeum. 5 5 Városi jegvzőkönvv, 1607. 546. !. 5 6 Városi levéltár, 1619. 22. 1.
