Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"194 A tőrisz. Eszköze vascsapda, amelyet egyedül nevez a tiszántúli ember tőrnek. Csaló és csapó szerszám, melyet kivetnek. A vad vagy belelép, vagy első lábával belenyúl, vagy csőrével belecsap, mire a pecek kibillen és a tőr felcsapódik. Amely vadász vagy madarász tőrrel fogja a vadat vagy madarat, tehát töríszik vagy tőríszkedik, annak tőrisz a neve. A tőr a vadak ellen kivetett csapdák közül legkegyetlenebb, de leggyakrabban használt szerszám. Régen falusi kovács munkája, ma már gyárilag állítják elő, vaskereskedésekben árulják. A vastőr szerkezete a következő : Alapja egy kör. A kör peremén szemközt két vas van erősítve úgy, hogy a perem át Fig. 45. ábra. Patkány és varjúfogó vastőrök felcsapva és kivetve. (Déri-muzeum.) Falleisen für Ratten und Krähen eingestellt und geschlossen. van fúrva és ebbe a lyukba van nyitóivá. Ebbe a vasba van két félkör alakú vas téve úgy, hogy a vas hegyes vége át van fűzve és visszahajlítva. Ez a tőr két szárnya a fogója. Néha a fogó szárnyaiba fogakat tesznek. Kovácsolt szegek ezek, melyeket a szárny kifúrt felső részén átütnek és akkor a másik szárny felé hajlítják. Rendesen három foga van. A jobboldali szárnyban kettő, a baloldali szárnyban egy. Ezek a fogak arra valók, hogy behatoljanak a fogoly testébe és még biztosabban megfogják (45. ábra). A csapószárnyakat tartó egyik vas tartja a tőr fogóját, nyelét, fülét is. Ez egy 12—14 cm. hosszú, 2.5—3 cm. széles acélos vasdarab, mely kétrét van hajtva és a felső része vége kiszélesedik, ezen egy szabálytalan négyszögalakú nyílás van. Ebbe a nyílásba szolgál a csapószárny egyik vége. Hogy a nyél erősebben rúgjon, az összehajtásnál egy fadarab van téve.