Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"175 a fejét, lerántja a hurkot és nyakára szorul a zsineg. Minél jobban vergődik, annál jobban megszorul és megvan fogva. Ha a mezőről szalad a lyukba, akkor is belebúvik a hurokba •és az rászorul (28. ábra). Madárfogás hurokkal. A hurkolás legegyszerűbb módja, ha a madarász bojtorján közé hurkot rak le. Ez vagy úgy történik, hogy a madarász a bojtorján galyakra egyes hurkot köt és vár, vagy úgy, hogy vékony madzagra lószőr hurkot köt és a madzag két végét erős bojtorján szárakhoz köti. A madár nagyon szereti a bojtorján magot, keresi és addig ugrál, míg a hurokba lép (29. ábra). 1. Lószörtőr. A madarászok közt rendkívül elterjedt szerszám. Leginkább kisebb éneklő madarat, cinkét, csízét, sármányt, ha egyéb nincs, verebet fognak vele. Elkészítési módja nagyon egyszerű. A madarász a lófarkából vagy sörényéből kitép egy csomó szőrt. Kerít egy 20 x 20 cm. nagyságú eldobott deszkadarabot. A deszkalapot kifúrja a lószőrökből hurkokat csinál és a lószőr két végét átdugja a deszka lyukán, ott egy kis fadarabra megköti, sőt nagyobb biztonság kedvéért a deszka első lapján egy kis faszeget üt bele, ezzel erősíti meg. A hurkokat sűrűn egymásmellé rakja. Aztán kendermagot, kenyérmorzsát, vagy tengeridarát hint a hurok közé és kész a lószőr tőr. Az ilyen tőrt a disznóól tetejére, széna, szalma, vagy csutkaboglya tetejére, esetleg a sövénykerítésre teszi, mindenesetre olyan helyre, ahol a madarak sürjen járnak. Az éhes madár hamar rászáll a tőrre, kicsiny lábával belép a hurokba és ez megfogja. Ritkább eset az, hogy a madár összekuszálván a hurkot, el tud menekülni. Ez a Fig. 29. ábra. Hurok kivetés bojtorjánszárakra. Schlinge auf der Klettenstange. Fig. 30. ábra. Pacsirtafogás lószőrhurokkal. Lerchenfang mit Schlinge aus Roszhaar.