Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"172 •egy vékony házicérnával átfűzünk, alólról fölfele és az acéldrótot leszorítjuk úgy, hogy a végén levő drótkarika pontosan a lyuk szájára essék. Ez a leszorítás történhetik varrásszerűen úgy, hogy megkezdjük az első lyuknál, áthúzzuk a másodikon, ezzel le van szorítva az első drót. A deszka alsó lapján vezetjük a házicérnát a harmadik lyukig, azon is keresztül húzzuk, aláfogjuk a második acéldrótot és a negyedik lyukon lehúzzuk. Most alól vezetjük ismét tovább a cérnát, átfűzzük az ötödik lyukon és a hatodik lyukon lehúzzuk az acéldrótot és így fűzzük tovább, míg végre minden karika acéldrót le nem lesz húzva. Most kitesszük oda, ahol az egerek tartózkodni szoktak. Az egér megérzi a csalétkek szagát, beledugja az orrát, elakarja érni az étket, azonban a kétszeres cérna ebben megakadályozza. Mint afféle rágcsáló úgy segít magán, hogy a cérnaszálat elrágja. Ezzel a nagyerejü drót felszalad és az egeret derékban felrántja. Ez szorult helvzetében egy darabig vergődik, míg végre megdöglik (26. ábra). Ilyen akasztó egérfogó van kisebb, két-három akasztóval, van nagyobb 4—6 akasztóig. Barkács emberek és kis kézi iparosok munkája. Hurkolás téglák közt. Nagyon régi és most már nagyon ritkán előforduló hurkolási mód a következő. Két téglát élivel felállítanak, egy harmadikat lapjával ráfektetnek és így a kettő össze van kötve. E harmadik téglára egy hurkot kötnek úgy, hogy a hurok az elején lelóg. A hurok anyaga többé nem lószőr, hanem vagy madzag vagy drót. Most a két téglát olyan közel teszik egymáshoz, mint amilyen széles a hurok. A hurok mögé ennivalót szórnak, s mikor a nyúl vagy a madár az ennivalóért érte nyúl, a hurok a fejére szorul. (30—3. ábra.) A hörcsögözés. A hörcsög (Cricetus vulgaris) az Alföld egyik legkártékonyabb állatja. Rágcsálásával és gyűjtő szenvedélyével a gabonában nagy károkat tesz. Mivel nagyon vakmerő, az emberrel is szembeszáll, azért az ember legtöbb esetben a kutyára bízza a pusztítását. A jó komondorok bizony nagy pusztításokat visznek véghez. Éjszakai küzdelmes harc után 8—10 hörcsögöt megölnek és a pitvarajtó előtt sorbarakják, hogy a gazdának kedveskedjenek. Érdekes megfigyelést tettem egy pár esetben a saját tanyánkon. A megölt hörcsögök majdnem kivétel nélkül hímek voltak. Felhívtam más tanyák embereinek a figyelmét is e jelenségre és hasonló megállapításokat tettek. Ebből azt következtettem, hogy védekező és támadó küzdelembe a hímek vetik magukat, míg a nőstények vagy a lyukban maradnak a ház és kicsinyek védelmére, vagy elmenekülnek a küzdelem hevében. A hörcsögfogást cigányok vállalták egy-egy kárvallott gazdától, akik bizonyos készpénz és élelmi járandóságok fejében