Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom
"162 < Fig. 18. ábra. Pocokfogás ajtóval. Mäusefang mit Türfalle. bői áll és pedig van egy alja, amely négyszögletes deszkalap, elől a keskenyebb részének két sarkában egy-egy lyuk van fúrva. A hátulsó keskenyebb részének közepén van egy harmadik lyuk. Az első két lyukban egy-egy 10 cm.-es vékony oszlop van beerősítve és e két oszlopot felül egy szélesebb fadarab köti össze. Ezt az egész alkotmányt járom-nak nevezi a nép. A másik fontos része a tető. Ez is egy eldobott deszkadarab, olyan nagy, mint az alja, azonban ennek az első része nyakban van megfaragva. Ez a nyak beleillik a járomba. Ennek a lapnak is hátulsó része közepén ki van fúrva úgy, hogy mikor ráteszik az aljra, egy faszeget dugnak rajta keresztül és ezáltal lazán összekapcsolják a tetőt az aljjal. Az alsó lapon végig csatornát vésnek, amelybe 2—3 cm. széles deszkapálca illik. Ennek a deszkapálcának az első vége makkosra van faragva, a hátsó részén pedig olyan bevágás van, amelyre egy madzagot köthetnek és e madzag szabad végét, a tetőt és a lapot öszszefogó faszeghez kötik. Ez a lélek. A csapóhoz tartozik még egy 3 cm. hosszú fapecek, amelynek felső vége nyakszerűen van meg-faragva és erre egy madzag van kötve, az alsó része pedig lapátalakú és élben végződik (19. ábra). Kivetés úgy történik, hogy a nyelvre pirított szalonnabőrt tesznek, a pecket felkötik a járom közepére, ezután beakasztják a nyelv makkjába és a fedő részt a pecek fejére helyezik. Az egészre óvatosan kívül egy fél téglát tesznek. Az egér a szalonna szagra a csapóhoz közeledik, óvatosan bebúvik a csapó nyíláson, fölkapaszkodik a nyelvre a szalonFig. 19. ábra. Pusztai egérfogó. A Hortobágyon használják. Mausefalle für die Heide (auf der Heide Hortobágy im Gebrauch)
