Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

156 Ott, ahol galambdúc nincsen, az ügyes parasztfiú a ház vagy ,az ól végén levő szelelőlyukat használja fel erre a célra. Az épületnek erre a lyukára teszen pléhből vagy fából egy mozgatható csapóajtót. Ő is madzagot köt rá és ezt a madzagot elvezeti olyan helyre, ahol ő megbújhatik és a lyukat láthatja. A csapóajtót madzag segélyével felhúzza és óvatosan lesi, hogy mikor búvik be egy idegen galamb. Amikor látja, hogy egy berepült, a kezében lévő és feszesen tartott madzagot megengedi, az ajtó bezárja a lyukat, ő pedig alulról felmegy a padlásra és a sötét padon megfogja a galambot. (11—2. ábra). A galambfogásnak fenti módjait gépüzemmé alakította át egyik uradalmi kovács. Csinált egy deszka galambdúcot, amelyiken négy lyuk volt. Mindenik lyukra egy-egy ócska vaslemezből csinálta az ajtót. A vaslemez-ajtóknak felső részén egy darab vasfüle volt, amely felső végével az ajtók felett lévő vaspálcához volt nyitóivá. A vaspálcának az egyik végéhez vasból egy csuklós szerkezet volt kapcsolva, amelynek alsó végére erős madzagot kötött. A galambdúc egy három méteres állványon állott. A kovács, mikor galambászott, a madzagot meghúzta, erre a vaslemezajtók félrefordultak a lyuktól, most a galambász az ólba húzódott el és az ólajtóból leste, miként szállanak a galambok a dúcra és a dúcról mikor szállanak be egyik vagy másik lyukon a dúcba. Ha észre vette, hogy valamelyik lyukon galamb ment be, megeresztette a madzagot és a vaslemez-ajtók visszacsúsztak a lyukra, a galamb fogoly volt (11. ábra). Csapókalicka gépüzemre. Rendkívül ötletesnek tekinthető járó ajtó rácsapódik és a madarat bezárja (12. ábra). Egy jó megfigyelő ember munkájának kell tekinteni. Fig. 12. ábra. Madárfogó hajtó karra. Vogelfänger mit Triebarm. álló hajtókarra, ez leszalad, a egy vésztői parasztlegény csapókalickája, mely azonban karokon mozgó ajtaja miatt nem olyan praktikus, mint amilyen ötletes, sőt nehezen mozgó. A kalicka bodzafa-galyból készült, házalakú. Ajtaja oldalt nyílik. A kalicka belsejében két hajtókarhoz hasonló kar van elhelyezve. A karok bodzából vannak, drótok segítségével könnyen mozognak (12. ábra). Az ajtót egy bodzapálca segítségével kitámasztja. Ez esetben a hajtókar féloldalon áll. A madár beszáll a kalickába, rálép a féloldalon támasztékot kirántja, a rugóra