Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
A felügyelő-bizottság működése. Kül- és belföldi kapcsolatok fejlesztése
17 felállítandó idegenforgalmi pavillonban képviseltesse városát. A város a kereskedelmi minisztérium leiratára erre hajlandó is lett volna, ha a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara a szállítási költségeket viseli. Ez azonban nem történvén meg, azért a múzeum igazgatója által erre a célra főleg a múzeum néprajzi anyagából összeállított tárgycsoport, képek és nyomdai termékek felszállítására nem került sor. — Úgyszintén — a múzeumot illetőleg — hasonló okokból elmaradt a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete kérelmének teljesítése. Helyette a debreceni iparművészek álltak alkotásaikkal sorompóba. A tárgyi és szemléltető anyaggal való propaganda mellett szélesebb körre kiterjedően, de mégis kevesebb költséggel és talán több sikerrel szokott járni a sajtó útján való propaganda, napilapok vagy folyóiratok hasábjain. Ezzel karöltve jár az ellenőrzés munkája, éspedig a város jóhírneve ellen időnként felmerülő rosszhiszemű vagy téves felfogáson alapuló sajtóközlemények megcáfolása, kijavítása. A város polgármestere még az év elején felszólította a múzeum igazgatóját, hogy állítsa össze azoknak a szakembereknek névsorát, akik a „Budapesti Hírlap"-ban, vagy a ,,8 Órai Ujság"-ban alkalmilag egy-egy cikket írnának Debrecenről. Ez az összeállítás elkészült és az életrevaló gondolat hathatósabb keresztülvitele nem kis jelentőségű volna, ha a hiszékeny közönség félrevezetésére még mindig napvilágot láthatnak olyan rosszindulatú közlemények is, mint az, mely a „Magyarság" 1932 szeptember 28-i számában „A Hortobágyon megszólalt a föld" címen jelent meg, melynek szerzője hamis tényeket sorol fel a város határának kialakulásával, a várost egykor környékező elpusztult községek sorsával kapcsolatban. Polgármester felszólítására Ecsedi igazgató egy hosszabb rektifikáló közleményt készített a „Magyarság" szerkesztője részére a legújabb kutatásokon alapuló történeti áttekintéssel. Ellenben azok, akik előzetesen a Déri-múzeum vezetőségénél kértek megírandó cikkeikhez információkat, a városról mindannyian megértéssel és sok szeretettel^ emlékeztek meg. Ilyen többek között Nyilas Jenő cikke az „Új Idők" 1932. évi 1. számában, Schütz Ernő alezredes cikke a „Szent György Képes Sportlap" 1931 decemberi számában stb. — E helyen említendő meg az is, hogy a múzeum tisztviselői mindenkor a legn agyobb készséggel állanak magáncélú megkeresőknek is rendelkezésére. így dr. Balogh Jolán kérelmére fényképfelvételeket készíttettek a nyírbátori református templom belsejéről ; összeállították érdeklődők részére a Simonyi óbesterre vonatkozó irodalmi adatokat (148—1932. DMsz.), Schavel debreceni órásmester életadatait (297—1932. DMsz.) stb. stb. 2