Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

148 ják, viszont a pecek feje a csapda oldalába vésett bemélyedésben kapaszkodik meg. Mikor ez megtörtént, mind a két csapda fel van húzva, úgy, hogy a patkányok mind a két oldalról kényelmesen besétálhatnak. Most egy csalétket szórnak bele, azután kiteszik a patkány lyukához. A patkány egy darabig kerülgeti a csapdát, azonban a csalétek nem hagyja pihenni, belebújik és amint a nyelvet megérinti, az leesik, a pecek szabaddá válván, a csapókat elengedi és a patkány élve foglyul esik. A Tiszántúlon általánosan elterjedt csapda. Madárfogás kalickával. A madarász vesszőből, vagy esernyődrótból csinál egy egyszerű dobozalakú kalickát. Ennek a kalickának az alapvázai vastagabb fa, amelyeket alkalmas helyeken kifurkál és a vékonyabb gallyakat, vagy esernyődrótokat 1 cm. távolságra egymástól beleszurkálja. Mivel a madarásznak az a főcélja, hogy az éneklőmadarakat élve fogja el, ezeket a kalickákat felhasználja madárfogásra. Az ilyen madárfogó kalickának legegyszerűbb példányát találtam a debreceni határba eső macsi puszta részen. Ez a következőkép volt megcsinálva : A téglalap-alakú kalickának a végén középen volt egy kis ajtó. Ez az ajtó nem sarkon nyílt,, hanem két fa közt fel és lefele járt. Az anyag deszka volt. Az ajtólap felső széléből egy kis drótfogó állott ki, amelyre nagyon vékony zsineg volt kötve és amely zsineg a kalicka felső részébe erősített görgőn is keresztülment. A madarász az így felszerelt csapdát kitette az ól tetejére, a kalickába madáreleséget tett, az ajtót a madzag segítségével felhúzta egészen az ajtónyílás széléig. A tíz méter hosszúnyi zsinegnek a szabad végét a kezében tartván, elbújt a kalickával szemben levő farakás hátamegé. Téli időben a madarak rendkívül éhesek, az élelmet hamar megtalálják és a kalicka közelében szállnak le, a madarász szán-szándékkal a kalicka körül is elszór egy kevés madár-eleséget, amit a madarak félénken felkapkodtak. Mivel a nagyobb mennyiséget kívülről látják a kalickában, óvatos kémlelés után bemennek az ajtón és ott eszegetnek. A madarász ezt meglátván, a vékony zsineget elengedi, az ajtó leszalad és elzárja a nyílást, a madár fogoly lett. A madárfogó kalickának egy másik fajtája az, amely Szatmár megyéből került a Déri-múzeumba. A kalicka napraforgó-szárból készült doboz alakú. Hossza kb. 37 cm., szélessége 20 cm., magassága 15 cm. Az aránylag kicsi kalicka belsejében van a szerkezet. A szerkezet részei a következő : 1. állvány, ez egy szélesebb deszkadarab, amely a kalickadeszka fenekére merőlegesen van erősítve, ennek felső, szabad végére egy fakeresztet tesznek, úgy, hogy könnyen billenjen