Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom
132 f) Az erdőkben való tüzelés az Arendátornak, különösen nyers fával való tüzelés szabad ne legyen. Az árverést a város közgyűlése 1836 szeptember 26-ára tűzte ki és az árverező bizottság szabályszerűen meg is tartotta. Az erdei vadász terület bérleteinek egy évi kikiáltási ára 40 konvenciós forint volt. Öt árverező akadt rá és pedig polgár Bayler István, polgár Bauer Antal, polgár Tamásy Sándor, Csapó János és Szőlősy Imre. Ezek közül a legtöbbet ígérő Szölösy Imre kapta meg a bérletet évi 61 konvencios forintért három évre. A haszon bérleti szerződésbe beveszik, hogy a haszonbérlő a" maga költségén köteles vadász csőszöket (vadőr) fogadni, ezek részére a saját költségén enyhelveket tartozik építtetni a tanács tudta és jóváhagyása mellett. Ha a bérlet lejár, a város nem kárpótolja ezekért az építményekért, azt azonban megteheti, hogy bizonyos kártérítés mellett az utána következő bérlőnek eladja. 2 7 A város kiköti, hogy a bérlő, ha hajtóvadászatot tart, azt előre tartozik kihirdettetni és az erdőségeken telelő marhákat zavarni és megháborítani nem lehet. így ment végbe a debreceni vadászterületnek bérbeadása, amely területet később is egy-egy magányos debreceni polgár bérelt ki. Ezzel a szabadvadászat megszűnt. A város három évenként bérbeadta az erdőket vadászterületnek. De fenntartotta magának az erdőkön a szabad intézkedési jogot. így 1840 tavaszánelrendeli, hogy a nagy szárazság következtében az erdőben gvúladás ne legyen, a vadászatot megtiltja addig, míg az erdő ki nem zöldül. És ezt a tilalmat a Nagyerdő kapujára kifüggesztetik. 1843-ban már arról tanácskoznak, hogy a vadász bérletet abba kellene hagyni, mert a vadásztilalom mellett a farkasok nagyon elszaporodtak. Ezt 1844 tavaszán el is határozzák. ,,A farkasoknak szembetűnő szaporodását lehet azolta a város határában tapasztalni, miolta az erdőkben a vadászi tilalom béhozatott és a vadászat joga haszonbérbe adatott, hogy ezen csekély haszonbérért, mely e cím alatt a házipénztárba évenként befoly, a közönségnek sokkal többremenő kár ne tétessék ezen tilalom bizonyos időre felfüggettetni rendeltették Népszószóló úrra bizattatik, hogy a vadászati jog haszonbérlőjét szólítsa fel az eránt, hogy váljon hajlandó lenne-e a haszonbértől a kötött évek eltelése előtt is, jelesül már a folyó 1843—44. év végével elállani." 2 8 Debrecen város számadásaiból megállapítható, hogy Kéry László vadász bérlő 1844-ben még befizette a 44 forint 30 2 7 Jelentések, 743. sz. ; mellette az árverési minta és a haszonbérleti szerződés mintája. Városi levéltár. 2 8 Debrecen város tanácsi jegyzőkönyve, 1844. 204. §. Városi levéltár. • >
