Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom
108 lett ez eljárásban rablók elleni védekezést is lát. 6 5 A vaskorszak elejéről származó gezeri sziklabarlangsírokban, ahol tehát a mellékletek sem föld, sem más teher nyomásának nincsenek kitéve, a gazdag sírfelszerelések közt az agyagedények gyakran össze vannak törve valószínűleg azzal a gondolattal, hogy így „jobban illenek a halotthoz". 6 6 Halotthamvasztásnál a mellékletek a tűzben könnyen deformálódhattak, de ennél a temetkezési módnál is ismerünk tudatos széttörtést, rombolást. Nevezetesen lausitzi urnatemetőkben vannak olyan hamvvedrek, melyeknek oldalából, vagy fenekéből egy darab ki van törve. 6 7 Keletporoszországi kései pogánysírokban a sírmellékletek csaknem elmaradnak, csupán egyes cserepeket találnak a sírban, melyek „nyilván már előbb széttört edények" maradványai. 6 8 A halott edényeinek széttörésével a természeti népeknél is találkozunk. A Salamon szigetek egyikén a meghalt férfi tárgyait széttörik, fáit kidöntik, kókuszdióit szétszórják és edényeit szétverik. A szétrombolt tárgyakat a sírjába teszik, esetleg kedvenc kutyáját, disznóját vele temetik és amiből ezek ettek, azokat az edényeket is széttörik. 6 9 Angolkeletafrikában az akikuyiik a meghalt edényeit széttörik. 7 0 Az eszkimók a halott csaknem összes eszközeit széttörik és túlvilági használatra mellé helyezik, mondván : „a halott ember elvárja, hogy felszerelési tárgyai is meghaljanak. 7 1 Az edérytörés nemcsak temetkezésnél, hanem más ceremóniákkal kapcsolatban is előfordul. 7 2 Konyári temetőnk sírjainak ismertetésekor említettük, hogy az agyagedények nagyrészét már a sírbahelyezéskor összetörték. Hivatkoztunk a törési síkok és a felület egyenlő vastagságú kalcinálódására ; az egészen erős, vastag edényrészek széttört voltára ; arra, hogy a kitört edény részek a sír földjéből is hiányoztak : amelyek mind olyan jelenségek, hogy a fenti analógiák alapján kétségtelen bebizonyítva látjuk azt a szokást, miszerint a halott vagy áldozat edényeinek jórészét animisztikus felfogással egyrészt már széttörve vagy oldalát, fenekét beütve helyezték a sírba, másrészt pedig sírbahelyezés után verték szét. Konyári temetőnk az edénytörés valamennyi változatára tanulságos példákkal szolgál. Megjegyezzzük itt, hogy vannak edényeink, melyeket épen helyeztek a sírba és ezeknél a törési síkokat kalcinlerakodások nem fedik. Meg kell még említenünk, hogy rézkori temetőink sírjaiban gyakran annyi edénymellékletet találunk, hogy ez a jelenség méltán kelti fel figyelmünket. Hat-nyolc edény egy sírban, falán nem valamennyien túlvilági eledelt tartalmaztak, hanem más célra is szolgálhattak ? ! Az általánosan elterjedt és jellegzetes tejesköcsögben és kísérő csészéjében, melyek rendsze-
