Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1931. évi működéséről és állapotáról - Belső munkálatok

13 melyet dr. Ecsedi igazgató a város polgármesterének megbízásából az összes debreceni temetőkben nyugvó jelesebb egyénekről, több napi munkával állított össze. E kimutatásra — mely közel 150 nevet kellő jegyzetekkel felszerelve tartalmazott — azért volt szükség, hogy abból megállapítható legyen azok névsora, akik a köztemetőben létesítendő kegyeleti díszsírhelyben részesítendők. A múzeum igazgatója az utóbbiakra nézve javaslatképpen külön listát állított össze, melyen a közigazgatásban és politikai életben kiváló férfiak, egyházi vezetőemberek, tanárok, költők, más közéleti kiválóságok, újságírók, színészek és néhány híres zeneszerző cigányprímás, összesen mintegy 50—6Ö-an szerepelnek. Javaslatának bevezető soraiban azonban külön hangsúlyozta, hogy azok az öreg, részben címeres és feliratos faragott kőemlékek, melyek a múzeum körüli parkban a múzeum megnyitása előtt helyeztettek el, hagyassanak helyükön, merthiszen azok hamvakat már úgysem takarnak, ellenben mint históriai jelentőségű, kegyeletet érdemlő tárgyak valóban szép és méltó helyen őriztetnek.

1 Különben is általános szokás, hogy régi síremlékekkel múzeumi parkot, udvart vagy folyosót díszítenek. Nem múzeumunk ügye, de az előbbivel azonos célja miatt megemlítjük, hogy Kardos Alberttel az élén mozgalom indult, valóban alapos érvekkel alátámasztva, Csokonai Vitéz Mihály hamvainak és síremlékének eredeti helyén, a Hatvanutcai temetőben maradása ügyében. Raktáraink rendezését az elmúlt évben is igyekeztünk előrevinni. Sőregi múzeumőr az ősrégészeti osztály raktári anyagát lelőhelyek szerint csoportosította, külön választva egymástól a Löfkovics-, Déri- és múzeumi szakszerű ásatásokból származó gyűjteményt. A különböző céhek nagyszámú iratait és a régi nyomtatványokat Kolonics Dezső gyakornok rendezte. Az alagsori néprajzi és művelődéstörténeti raktárak átcsoportosítását — főleg tisztogatás és selejtezés szempontjából —- szolgáinkkal végeztettük el. Elöljáróink részéről kapott különféle megbízatásaink közül megemlítjük a Kistemplom, Kossuth-utcai és Árpádtéri-templomok leszerelt régi toronyóráira vonatkozó javaslatunkat. Eszerint a Kistemplom órájának mutató felszerelését, melyet debreceni ötvösök 1749-ben csináltak, megőrzés végett múzeumunkba kértük, míg az óraszerkezetet súlya és nagysága miatt eredeti helyén, a toronyszoba egyik falánál javasoltuk elhelyezni, mint múzeumi tárgyat. A Kistemploméhoz hasonló, de kisebb terjedelmű a Kossuth-utcai templom régi óraszerke' E síremlékek a következők : Meliusz Juhász Péter püspöké, Komáromi Csipkés György prédikátoré, id. Bárányi Mihály, ifj II Bárányi Mihály, id. Dobozi Mihály főbíróké, ifj. III Dobozy Istváné és Patay K. István prédikátoré.