Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)
Függelék - I. Régészeti kutatások és ásatások 1930-ban
FÜGGELÉK. 67, I. Régészeti kutatások és ásatások 1930-ban. 1. Egy tiszaparti őstelep pusztulása Heves megyében. Ezelőtt 13 esztendővel Zoltai Lajos, a debreceni városi múzeum igazgatója, 1918 május 27-i kelettel részletes jelentést küldött az akkor működő Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségéhez arról, hogy a hevesmegyei Poroszló község határában, a tiszádi réten, az ú. n. Aponháton a medrét változtató Tisza partrogyásai hatalmas őstelepet tettek láthatóvá, melyből tavaszi és őszi áradáskor rengeteg cserép, csont szakad be a folyó medrébe, nagy kárára a magyar régészeti tudománynak. A figyelmeztető felhívásra június hónap közepén köszönőlevél érkezett, de a bekövetkezett viszonyok mind a Főfelügyelőséget, mind a kutatási lehetőségeket megszüntették, csupán a Tisza habjai végezhették továbbra is megkezdett romboló munkájukat. Azután a hatalmas ősteleppel — úgy látszik — nem törődött senki, még a szomszédos tiszafüredi múzeum sem. Heves megye tiszáninneni része szorosabban nem tartozik a debreceni múzeum gyűjtő- és kutató-területébe s így érthető, hogy erről a részről is feledésbe merült. A múzeum igazgatója ugyan megtette kötelességét, de a Főfelügyelőség nem. A Tisza évről-évre jobban szaggatta a meredek partot éspedig éppen az őstelep helyén. 1929 tavaszán már annyira beöblösítette azt — valószínűleg a kultúrrétegek lazább, omlósabb volta miatt —, hogy veszélyeztette a pár száz méterre lévő tiszafüredi vashíd nvugoti hídfőjét. E miatt nagyobbszabású partvédelmi intézkedések váltak szükségessé az őstelep előtt. A part tövében . rőzse- és kőgátakat emeltek a homok és iszap megkötésére. E munkálatoknál jelen volt az érdekelt Debrecen—Füzesabony vasútvonal osztálymérnöksége is, mely a parti őstelepről múzeumunkat értesítette. A helyet nyomban felkerestük, lemértük és amit lehetett, összeszedtük. A meredek partban látható kultúrréteg hossza 160 m., vastagsága a humusz és sárga agyag között átlag 1 méter. Az újabb, partomlások helyén, a függőleges falon világosan kirajzolódott a telep keresztmetszete, a 5*