Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról - II. A múzeum ünnepélyes megnyitása - Függelék a II. fejezethez. A Déri Múzeum május 25-ki megnyitásán elhangzott ünnepi beszédek.

34 azt akartuk mondani, hogy ezt a két nagy, százezres várost az urbanitás minden eszközével olyan fokban kell megerősíteni, hogy a nyugati értelemben vett nagy városok legyenek. Ha most már kérdem, hogy melyek azok a városképző tényezők, amelyektől ennek a folyamatnak a gyorsulását remélhetjük, akkor arra azt válaszolom, hogy a legalkalmasabb városképző erő az ipar és a művelődés. De hogyha most már tovább azt kérdem, hogy e két tényező közül melyik hatott közre Debrecen naggyátételénél, akkor azt a választ kell adnom, hogy a kulturális erők, az egyházak és az iskolák. És én azt hiszem, hogy Debrecen csak hagyományos útján halad tovább akkor, amikor éppen kulturális intézményeinek erősítésével akarja Debrecennek városias jellegét, nagyvárosias jellegét mindinkább kidomborítani. Budapesten igen sokáig a magyar művelődés fejlődése három intézményen nyugodott : az egyetemen, a Nemzeti Múzeumon és a Tudományos Akadémián. Ezen a hármas pilléren nyugodott nemcsak Budapestnek, hanem sokáig az országnak a művelődése is. Örömmel állapíthatjuk meg, éppen a mai ünnepen, hogy Debrecenben is ez a triász van kialakulva. Nem véletlen az, hogy éppen most, amikor a központi épület közeledik a befejezéshez és az eddigi klinika-telep egy hatalmas egyetemi teleppé egészül ki, ugyanebben az egyetemnek tudós professzorai és Debrecennek tudománnyal foglalkozó tagjai körül szép fejlődésnek indult az itteni tudományos társaság, az itteni Tisza István-Társaság s ugyanakkor a városnak az erőfeszítéséből ennek a triásznak harmadik oszlopa létesült itt, a múzeum. Ha azt mondottam, hogy a városiasság fő tényezője az ipar és a művelődés, ez alakítja azt meg, akkor konstatálni kell azt, hogy ennek a fenntartásához és lendületbe hozásához jelentékeny idegen forgalom is kell. Az idegenforgalom pedig ott fejlődik, ahol látnivalók vannak éspedig nemcsak a természeti kincsek, mint a Hortobágy a délibábbal, hanem az emberi elmének az alkotásai is, hogy a globetrotterek szavaival éljek, az kell, hogy mentől több csillagot adjunk a városnak. Nohát most bízvást elmondhatjuk, hogy a mai napon itt a művészek alkotó képességének egy olyan emléke készült el, amely megérdemli az utazó könyvekben is a csillagot. Ha egy múzeumot létesítünk, azt állandóan tovább is kell fejlesztenünk és én azt hiszem, hogy itt a gyűjtésnek nagy lehetősége nyílik meg. Most tudni kell, hogy éppen a Nagymagyaralföld klasszikus lelke a praehisztoria, a néptörténelem és népmonda anyagában rejlik. Hiszen a népvándorlás egész korhatárt alkotó áramlatának fővonala éppen itt, a Duna és Tisza medencéjében van és e népek itt létének nyomai