Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról - II. A múzeum ünnepélyes megnyitása - Függelék a II. fejezethez. A Déri Múzeum május 25-ki megnyitásán elhangzott ünnepi beszédek.

31 elsősorban az állam pénzügyeit lábraállítsa. Az államtól tehát mit sem lehetett várni. Az értékpapírokba helyezett építési tőke egyre kisebbre zsugorodott. Más kivezető út nem volt, mint hogy Debrecen város közönsége, mely annyi zivataros évszázadokon át oly sokszor hozott erejét meghaladó áldozatokat kultúrintézményeiért, most újból sorompóba lépjen s a maga erejével építse fel a Déri-múzeumot s vele a város kultúrpalotáját. Az 1925. évi június hó 12-én tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésen tette meg a Déri Múzeum ügyében döntő jelentőségű indítványát dr. Magoss György polgármester. Indítványozta, hogy a város közönsége maga építse fel a Déri Múzeum palotáját s az építkezéshez szükséges költség fedezetéről kölcsön útján gondoskodjék. Az indítványt a törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. A július hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlésen már a vállalatbaadás felől is döntöttek. A Déri Múzeum felépítését számos pályázó közül debreceni vállalkozó, a Tóth és Sebestyén cég nyerte el. Az építkezés azonban nem kezdődött meg azonnal. Dr. Magoss György polgármester még egy utolsó kísérletet tett arra, hogy a múzeum azon a helyen épülhessen fel, amelyet Déri Frigyes első látogatása alkalmával kiszemelt, t. i. a Kálvin téren a református egyház és Kollégium telkeiből álló telektömbön. A tárgyalások azonban eredményre nem vezettek. így az 1926. év kora tavaszán a jelenlegi helyen indult meg az építkezés teljes erővel. A döntő elhatározások meg voltak. A továbbiakban arról kellene beszámolnom, kik és milyen mértékben vettek részt az ezután következő verejtékes munkában, milyen összegekbe kerültek az építkezési és beruházási munkálatok. Neveket és számokat kellene felsorakoztatnom hosszú sorral. Mindezt azonban mellőzöm. Mindez nem fontos. Fontos az, hogy a munkában mindazok, akik abban résztvettek : a város vezetősége, a múzeumi és egyéb bizottságok, a múzeum igazgatója és tisztikara, a tervező műépítészek, a tanácsadó szakértők, tudósok és művészek, vállalkozók és iparosok, munkások, le egészen az utolsó téglahordó napszámosig mind magyar szívük egész lelkesedésével vettek részt. A legjobbat adták, ami eszüktől és karjuktól telhetett. A Déri Múzeum az utolsó szögig magyar munka.