Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1928. évi működéséről és állapotáról (1929)

A) Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeumának 1928. évi működéséről - II. A Déri-múzeum épületének leírása

6 Debrecen résen áll, ha ügyelni fog arra, hogy ez a stilus érvényesüljön a Déri-téren keletkező új épületek homlokzatain is, úgy olyan városrésszel gyarapodhatik, amely a külföldi metropolisok szépségeivel vetekedik, és amely Magyarországon csak a szegedi fogadalmi templom körül most alakuló térben találja meg a párját. Az épület nemes arányaival, kiforrott részleteivel igen tetszetős képet ád. Főhomlokzatát a két rizalittal befoglalt 2. ábra. A Déri-múzeum alagsorának alaprajza. Abb. 2. Der Grundriss des Souterrains des Déri-Maseums. szabályos pillérosztás között kiemelkedő barátságos vonalú kupola teszi változatossá. Az alapító Déri Frigyes kívánsága volt a kupolás építmény. Az oldalhomlokzatok teljesen szabályos, rithmikus elemekből ismétlődnek s megnyugtató komolysággal hatnak a nézőre. A részletek gondos megoldása, preciz kivitele a tervezők jó ízlésére, biztos kezére vall. Az épület belsejének monumentalitását a szabadba három bronzkapuval nyíló előcsarnok, márvány padló, márvány lépcső és a kupolásterem élénkszínű márványfalai emelik. Különösen nemes és megkapó a kupolásterem térhatása. •