Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1928. évi működéséről és állapotáról (1929)
B) Függelék a városi múzeum 1928. évi jelentéséhez - III. Hajdúhadházon: rézkori tűzhely - IV. Puszta-Monostoron: középkori temető
43 III. Hajdúhadházon: rézkori tűzhely. A hajdúhadházi vasúti állomás közvetlen szomszédságában fekvő mészhomok-téglagyár telepén, amely Löfkovits Arthur múzeumigazgató és Doktor Armin iiy. műszaki tanácsos tulajdona, a mult év őszén 5 mtr. mélységben három rézcsákányt találtak a homok-bányászok. A tulajdonosok a leletet a városi múzeumnak ajándékozták ; engedelmökkel dr. Sőreghi János próbaásatáshoz fogott a rézcsákányok lelőhelyén, ahol a homok alatt őskori tűzhely nyomai látszottak. Sőreghi hivatalos jelentése alapján ismertetem az eredményt. Az öt méter magas homokpart lebontása után, ami eléggé veszedelmes volt, félméter vastag agyagos homokréteg felett körülbelől 24 •-mtr. területen szabálytalan alakú ősi tűzhely tárult elibe, amely 2—8 cm. vastagságú égett föld, korom- és faszén keverékéből 12. ábra. Hajdúhadházi rézcsákányok. Abb. 12. Kupfer öxte von Hajdúhadház. állolt. Itt-ott elégett fatörzsek maradványait ösmerte föl. A tűzhelyet gondosan átkutatta, de ott semmi jellemző tárgyat nem talált. Hasonló tűzhelyfoltok a homokbánya ugyanilyen mély fekvésű más részein is mutatkoztak. A rézcsákányok, amelyeknek ábiáját is bemutatjuk, tipikus rézkorszaki harci fegyverek, keresztbe álló éllel, középre helyezett, belől tokos nyéllyukkai. Az egyik nagyságával és erősen koptatott fokával üt el a másik kisebb kettőtől. Feltűnők rajtok a beütött mesterjegy-féle körök. (L. 12. ábra 1. b. 2. b.) IV. Puszta-Monostoron: középkori temető. Már régebben feltűnt nékem a pallagi gazdasági akadémia földjén, túl a Nagyerdőn, a nyírbátori vasút kanyarulatánál egy fakószínü domb, amelynek téglatörmelékes voltát a vonatról