Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1928. évi működéséről és állapotáról (1929)

A) Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeumának 1928. évi működéséről - V. A múzeum gyarapodása

21 A debreceni Kereskedő Túrsalat választmánya mult évi augusztus 6-án tartott ülésében hozott határozat szerint több mint 200 éves nagy múltjának gazdaság- és művelődéstörté­nelmi beccsel biró írott emlékeit, 18 darab privilegiális okleve­lét, jegyző- és számadáskönyvét állandó megőrzés végett, letét gyanánt a Déri-múzeum kezelésére bízta. Szakkönyvtárunkban jelentős művészettörténeti értéket képviselnek a középkori kéz­iratokat, kódexeket az eredetiek színes hasonmásaiban repro­dukáló francia kiadványok, amelyeknek előfizetési díját néhány év óta, néhai Déri Frigyes helyett, a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr vállalta el. E könyvsorozatból tavaly 10 kötetben, összesen 408 műlap érkezett hozzánk, mint állami letét. Számottevő szaporodása volt múzeumunk­nak hagyomány útján is. Néhai dr. Legányi Gyula orvos özvegye, Némethi Emma végrendeletének egyik végrehajtója, Hathy Kálmán, az egész hagyatékra vonatkozó bírói ítélet után kiadta múzeumunknak a reá testált művészi képet, Böhm Pál eredeti nagy olajfestményét, amelyet a művész a festmény hátára sajátkezűleg írott följegyzése szerint — debreceni barátjának, Doszpoly János kereskedőnek ajándé­kozott volt. Legányi Gyuláné egyike amaz özvegyi fátyolt viselt derék négy magyar úrnőnek, akiket a Múzeumi Bizottság hálából „múzeumalapító" címével megtisztelni érdemesnek tartotta. Legányiné neve mellé hadd kössem csokorba a másik három nagyrabecsült nevet is : Kovács B. Gyuláné Sárváry Róza, Németújfalui Simonffy Béláné és Csepei Zoltán Jánosné, mind­a ketten született Ludányi Bayak. A tragikus módon meghalt Szathmáry Zoltán hírlapíró barátunknak is az volt egyik utolsó kívánsága, hogy pedáns gondossággal gyűjtött, többnyire intim emléktárgyai a városi múzeumban találjanak menedéket. Özvegye, Stä'itzel Laura teljesítette a kívánságot. Számos jónevű írónak, színművésznek fényképe, kézirata, autogrammja, sok színlap, apró nyomtat­vánv, há bo rús jelvény stb. jutott ezáltal a múzeum birtokába. Mult évi gyarapodásunk 3/ 5 része ajándé­kozásra esik. Ezt az eredményt mégsem tulajdoníthatjuk a helyi és a vidéki hír­lapokban közölt buzdításunk sikerének. Alig vettük észre, hogy megmozdult volna a közönség, mikor felhívtuk, ajánlja fel a birtokában lévő helyi vonatkozású emlékeket, régiségeket, néprajzi tárgyakat a múzeumnak letét-ajándékképpen, akár pénzért is. Megtörtént az a furcsaság, hogy egyik szomszéd város kis hetilapja felhívásunk közlése helyett, olvasóit lebeszélni igyekezett, azzal a naiv érveléssel : ,,vétkezik az ősök emléke ellen az, aki régiségeit idegenbe engedi, vagy adja". Móra Ferenc, mintha erre a különös felfogásra is válaszolt volna, mikor a dunáninneni városok polgármestereinek debreceni kongresz­Hagyományok. Ajándékozás. Sesztina Jenő ngitaliója . |

Next

/
Oldalképek
Tartalom