Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

A) Múzeumi jelentés - II. A Múzeumi Bizottság működése

8 előadott okból megkereste. Remélhető, mindenütt komoly meg­fontolás tárgya lesz a közérdekű megkeresés ! A nm. közoktatásügyi Miniszter úr leírt a városhoz, hogy a néhai Déri Frigyes által a Nemzeti Múzeumban letétbe helye­zett tárgyak átvehetők. Ez ügyben a megkérdezett Bizottság a Tanácsnak azt a véleményt adta : Miután a szorosabb értelemben vett Déri-múzeum állami tulajdon és e múzeum anyaga állami letétképen lesz elhelyezve a Debrecen város költségén épült köz­művelődési házban : tehát a Budapesten őrzött Déri-féle tárgyak Debrecenbe szállításáról is a magyar állam, illetőleg a közoktatás­ügyi kormány hivatott gondoskodni. A Bizottság dec. 15-iki ülésének egyetlenegy, de igen fontos tárgya volt: az új város-rendezési terv szerint, valamint az OFB. által kiosztott ház­helyek területén keletkező uccák és terek elnevezése, az uccanevek kigondolásával, a május 31-iki ülésen megbízott háromtagú kül­döttség (Boldisár Kálmán, Csobán Endre és Zoltai Lajos) munká­lata alapján. A műszaki ügyosztály először 201 ucca és 16 tér számára kért elnevezést; de a javaslat kidolgozása során kitűnt, hogy voltaképen 283 olyan ucca és tér vár elnevezésre a város belső és külső területén, amelyek részint már ma is használatban vannak, mint a közlekedés lebonyolítására szolgáló és közterületül telekkönyvileg lejegyzett közutak, részint azok beépítése vagy már megkezdődött vagy a közeljövőben meg fog kezdődni, de vala­mennyi még névtelen. A hármas küldöttség az uccanevek kigondolásánál egységes szempontokat alkalmazott s bizonyos irányelvek és körülmények szemmeltartásával, tervszerűen járt el, amit a Bizottság is ma­gáévá tett. Nevezetesen : bizonyos főbb útvonalakat elosztó-választó vona­lakul fogadta el oly értelemben, hogy a belőlök kiágazó uccákat, még ha egymással szemben nyílnak is, külön uccáknak vette. A kisebb tereket a rajtok törés nélkül keresztül menő uccákra nézve nem tekintette ucca-elválasztónak. Az elosztó utak száma húsz. Az élő­személyekről való elnevezést, egyetlenegy esetet kivéve, követ­kezetesen kerültük. A városi közgyűlésen már korábban hangoz­tatott kívánsághoz képest, a szóbanforgó közel háromszáz uccának és térnek körülbelől kétharmad része : a magyar mult, közélet, vitézség, tudomány, irodalom, művészet ösmert, részben Debrecen­nel valamely kapcsolatban működött vezető alakjainak, a város szellemi és társadalmi életében szerepet vitt, avagy áldozatkészségök által magok részére az utódok hálájára érdemeket szerzett kiváló polgárok nevét viseli. Királyok, hadvezérek, államférfiak, tudósok, költők, írók, művészek, papok, tanárok, bírák és életüket tisztes polgári foglalkozásban töltött közrendű személyek emléke elevene­Javaslat 280 űj ucca és tér elnevezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom