Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

C) A Zelemér-pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége

41 A szerencsés tapintattal meghúzott kutató árok nyugati vége hamarosan megtalálta a koponyát és április 1-én délre sikerült a teljesen ép csontvázú zsugorított temetkezést a maga egészében kibontani. A sír formáját, a csontváz fekvésének irányát és a koponya helymeghatározását a 6. számú ábra tünteti fel. Az ovális alakú sír körvonala a simára nyesett sírfenéken jól kivehető volt. Hosszanti átmérője 160, keresztátmérője 148 cm. A sírfenék 180 cm. mélységű volt, azonban a csontváz alatt 10—15 cm. vastag kevert földréteg feküdt még, úgy, hogy a gerinc, a medence és a lábszárak 165 cm. mélyen voltak, míg a fej és a nagy edény 8 cm.-rel mélyebb síkban estek. 7. ábra. A zeleméri zsugorítottítemetkezés. A csontváz (7. ábra) hason fekszik ú. n. zsugorított helyzetben; a test felé felhúzott lábszárai térdhajlásukkal a baloldali testrész fekvési síkjában kelet felé, míg a fej a balarcra fektetve, északnyugat felé néz. Ez a fekvési helyzet mindenesetre erőszakolt, amiről legjobban meggyőződhetünk, ha hasonló helyzetbe akarunk feküdni. A gerinccsigolyák a koponyától kiindulva, miután a fej mélyebben pihen, kissé felfelé és a medencéig kétszer gyengén hajló kígyóvonalban sorakoznak. A far és medence helyzete a teljes hasonfekvésre mutat, míg a jobb lapocka és jobboldali bordák a gerinc vonalához, illetve jórészt az alá gyűrődnek, ami arra mutat, hogy a sírbahelyezéskor a felső test súlya, különösen a