Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1926. évi működéséről és állapotáról (1927)

C) A debreceni-látóképi bronz-kincs

C) A DEBRECENI-LÁTÓKÉPI BRONZ-KINCS ult év tavaszán, április 18-án, Kovács József ondód pusztai kisbérlő azzal a hírrel jött a múzeumba, hogy a Látókép-csárda mellett szántás közben az eke tört fazékba rakott bornztárgyakat vetett fel és ezeken többen megosztoztak. Harmadnap múlva kimentem a tíz kilométernyire fekvő csárdához. A lelőlelyet a csárda kelet felőli szomszédságában lévő vasúti őrház előtt mu­tatták meg, ahol a debrecen—füzesabonyi vasút elhagyván a mátai útat, Balmazújváros felé fordul. A vaspálya és a mátai út között keskeny földszalag nyúlik, amelyet az útkaparó hol ekével, hol kapával szokott művelni. A tavalyi szántás az őr­házzal majdnem szemben, ezen a keskeny földszalagon hozta napfényre a bronzkori rejtett kincset. A lelőhely a Mihálydi—Nyíradony felől délnyugatnak húzódó vízválasztó széles magaslatnak Zelemér, Szentgyörgy, Macs, Nagyhát, Cuca, Ondód és Hegyes-pusztákat érintő nyúl­ványán fekszik. A nyírségi vizeket déli és északi irányba terelő vízválasztónak talaja a böszörményi erdőségtől nyugatra már nem homok, hanem dilivialis lösz lerakodás. Tengerszin feletti magassága a böszörmény—józsai Csege-halom 1 ormán 167 métert ér el ; a Látóképnél is 127 méter, vagyis 10 méterrel több, mint a debreceni városháza küszöbének tengerszinfeletti magassága. Geográfiái jellemzésére meg kell mondanom azt is, hogy a szóbanforgó csárda megett, a macsi földön, úgyszólván a gerin­cén e vízválasztó-hátnak, két ágon ősi vízfolyás kezdődik, a hajdan Fegyverneki, most Pece-folyásnak nevezett, néhol igen széles és mély medrű ér, amely 28.25 kim. kanyargás után az eleppusztai Vajda-laposa fertőiben vész el. A honfoglaló ma­1 E hatalmas nagy halom közelében találták 1858-ban a hajdú­böszörményi világhírű bronz kincset, amelynek legszebb darabjai már a halístatti kultura emlékei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom